Gellért csanádi püspököt 1046. szeptember 24-én gyilkolták meg. A később szentté avatott férfit az első magyar vértanúként tartják számon, hiszen a kereszténységet védelmezve, hitéért ölték meg a Vata-féle pogánylázadás résztvevői.

A későbbi Szent Gellért Giorgio Sagredo néven született Velencében, öt évesen pedig a San Giorgio Maggiore-szigeten található bencés kolostorba került. Kivételes tudásának köszönhetően 25 éves korában a monostor perjelévé lépett elő, majd tanári állást kapott a bolognai kolostori iskolában, hét évvel később a velencei kolostor vezetője lett – írja a Rubicon.

1015-ben lemondott tisztségeiről, hogy a Szentföldön terjessze a keresztény hitet, ahová Magyarországon keresztül jutott volna el. Egy isteni látomás hatására azonba lemondott szentföldi terveiről, és végül hét évig maradt hazánkban.

Szent István király fontos feladatokat bízott szerzetesre, például fia, Imre herceg nevelését, valamint diplomáciai teendőkent. Miután legyőzte a Maros környékét uraló Ajtonyt, István Gellértet kérte fel, hogy segítsen betagolni ezt a területet az egyházszervezetbe. Az ekkor már köztiszteletben álló szerzetes az új püspökség területén templomokat építtetett és káptalani iskolát alapított, ahol állítólag a magyarok mellett német, sőt francia diákok is tanultak. A legenda szerint Gellért bejárta a püspökség területét, tömegesen térítette meg az ottani magyarokat, hirdette az igét és gyógyításaival számos csodajelet vitt végbe.

István halála után a szerzetes szembe került a következő két királlyal, Orseolo Péterrel és Aba Sámuellel, mivel úgy látta, politikájuk veszélyezteti a fiatal magyar egyházat.

1046-ban kitört a Vata-féle pogánylázadás a feudalizmus, a kereszténység ellenében, valamint a megvakított Vazul herceg István által száműzött fiainak trónigénye mellett. A felkelés kirobbanása után Gellért útnak indult, hogy találkozzon Vazul fiaival, de állítólag maga is tisztában volt azzal, hogy ez nem fog bekövetkezni.

A halála előtti estén, Diósdon megjósolta útitársainak saját mártíthalálát, amit 1046. szeptember 24-én, a mai budapesti Szabadság híd közelében szenvedett el. Gellért pogány magyarokkal találkozott össze a dunai révnél, akik a kereszténység iránti gyűlöletüktől vezetve egy kordéra kötötték, és a Kelen-hegyről (mai nevén Gellért-hegy) a mélybe taszították a püspököt, majd a Duna partján a fejét is betörték.

Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban, árulásokban és merényletekben. Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják, ezek közül lapunk sokat cikk formájában dolgozott fel. Íme néhány ezek közül:

• Pogány nomádok gyilkolták meg a magyar királyt
• Megmérgezhették egyik legnagyobb Árpád-házi királyunkat
• Ezért tűzték lándzsára Ulászló király fejét
• Karddal rontott a magyar királyra a merénylő
• Díszszemlére tették a magyar hős levágott fejét

The post Előre látta saját brutális halálát Szent Gellért first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu