Egy friss tanulmány alapján már a leginkább mértéktartó alkoholfogyasztás is növelheti a demencia kockázatát – írja a ScienceAlert. A szerzők szerint vizsgálatuk a legátfogóbb kombinált megfigyelési és genetikai alapú publikáció, amelyet a témában valaha készítettek.
A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, az állapot rendkívül elterjedt, ráadásul a beteg környezetét is erősen érinti. Egyes előrejelzések szerint a rendellenesség egyre gyakoribbá válhat.
Bár korábbi tanulmányok azt jelezték, hogy az enyhe vagy közepes alkoholfogyasztás nem fokozza, hanem potenciálisan még csökkenti is a kognitív hanyatlás esélyét, egyre több bizonyíték mond ellent ennek. Anya Topiwala, az Oxfordi Egyetem munkatársa és kollégái eredményeik tükrében most azt állítják,
hogy az ital teljes elhagyása lehet a legjobb módszer a későbbi életkorban jelentkező demencia kockázatának minimalizálására,
mivel az alkohol bevitelének növekedésével bármely típusú demencia kialakulásának valószínűsége fokozódik. A csapat azt is megállapította, hogy valójában nincs bizonyíték az állítólagos védő hatásra.
A szakemberek mintegy 560 ezer 56 és 72 év közötti felnőttet vizsgáltak meg, az alanyok az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban éltek. A résztvevőknek először alkoholfogyasztási szokásaikról kellett kitölteniük egy kérdőívet, majd 15 éven át követték nyomon egészségi állapotukat.
Az adatokból klasszikus, U alakú grafikon rajzolódott ki: a nem ivók és a súlyos alkoholisták esetében mutatkozott a legmagasabb demenciaveszély. Ez összhangban van néhány korábbi vizsgálattal, és azt sejteti, hogy a mérsékelt bevitel a legalacsonyabb kockázattal párosul.
A kutatók szerint ugyanakkor az eredményeket torzította az a tényező, hogy az absztinensek sokszor olyan korábbi nagyivók, akik leálltak a káros szokással, illetve olyan személyek, akik a kognitív hanyatlás korai tünetei miatt csökkentették a fogyasztásukat.
Torzított eredmények
A további bizonyítékok érdekében 2,4 millió ember genetikai információit is elemezték, a mendeli randomizáció nevű statisztikai módszert alkalmazva az alkoholfogyasztás és a demencia közötti összefüggést mérték fel. Ezzel a tényleges italozási szokásokra vonatkozó adatok helyett az alkoholfogyasztásra való genetikai hajlamot vehették alapul, amely elméletileg kizárja az egyéb faktorokat, például az életmódot vagy a vagyoni helyzetet.
A vizsgálat ezen szakaszában az U alakú görbe eltűnt,
ehelyett minél magasabb volt a becsült bevitel, annál magasabb volt a demencia kockázata, és nem volt csökkenés az alkalmi sör- vagy borivók esetében.
A csapat arra jutott, hogy az alkoholhoz fűződő betegségek előfordulásának felére csökkentésével akár 16 százalékkal is mérséklődhetne a demenciás esetek száma a népesség körében. Ez azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorítása potenciális stratégia lehet a kognitív hanyatlás megelőzésében.
Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a vizsgálatnak megvannak a maga korlátai. Az elemzés első szakaszában például az adatok önbevalláson alapulnak, ami pontatlansághoz vezethet, a második felében pedig a randomizáció hasznos eszköz, de a genetikai információk és az ivás valószínűségének összekapcsolásán alapul, vagyis nem az alkoholizmus közvetlen rögzítése.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem szakembere és a csapat tagja azt is kiemelte: tanulmányuk nem bizonyítja egyértelműen, hogy az alkoholizálás közvetlenül demenciát idéz elő. A publikáció ugyanakkor jól kiegészíti a korábbi, hasonló adatokat.
The post Már a minimális alkoholbevitel is pusztító hatású lehet first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
