Egy friss tanulmány alapján új objektumtípust fedezhettek fel a világűrben – írja a Live Science. A publikáció magyarázatot adhat azokra a titokzatos kis piros foltokra, amelyeket először a James Webb-űrtávcső (JWST) észlelt 2022-ben.
A szakértők az egyik, Szirtnek elnevezett pontot vizsgálták, a kutatók szerint ez arra utal, hogy a vörös foltok úgynevezett feketelyuk-csillagok. Ezek a feltételezett objektumok olyan fekete lyukak, amelyek gyorsan szívják fel az anyagot, megvilágítva a körülöttük lévő gáztömegeket, így csillaghoz hasonlóan ragyognak.
A pontokra vonatkozóan korábban született már egyéb magyarázat: eleinte úgy vélték, hogy a korai univerzumból származó galaxisok lehetnek, később pedig felmerült, hogy nagyon aktívan táplálkozó szupermasszív fekete lyukak. Ezek az elméletek azonban még vitatottak, rengeteg a kérdés a foltok természetével kapcsolatban.
Az objektumokra a kutatók a nehezen magyarosítható universe breakerekként (szó szerint univerzumtörők, lényegében modelldöntők) kezdtek el hivatkozni, mivel túl ősinek tűntek ahhoz, hogy a világegyetem első néhány milliárd évében létezzenek. Így az ismert objektumok standard típusain túl kezdtek el magyarázatokat keresni.
Két modell javasoltak, Fabio Pacucci, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa – aki nem vett részt a mostani vizsgálatban – szerint az egyik opció, hogy a kis piros pontok rendkívül nagy tömegű és sűrű galaxisok intenzív csillagkeletkezéssel. Ez alapján apró, de csillagokban gazdag, egzotikus, korábban nem látott folyamatokat rejtő galaxisokról van szó.
„A másik lehetőség szerint a közepükben hatalmas fekete lyuk található, amely gyakran »túlméretezettnek” tűnik a galaxisok csillagtömegéhez képest” – tette hozzá. Mindkét esetben a vörösség oka a hatalmas mennyiségű, az objektumot körülvevő por.
A második hipotézis értelmében a vörös foltok olyan galaxisok, amelyek közepén óriási fekete lyuk fekszik, olyan, mint egy aktív galaxismag (AGN). Ez a fekete lyuk viszont nem hasonlít a korai univerzumból ismert másik AGN-típushoz, a kvazárhoz – ezeket nem takarja por, és extrém sugárzásuk miatt viszonylag könnyen észlelhetőek.
Mindkét magyarázat feszegeti a korai galaxisok evolúciójáról szóló jelenlegi ismereteink határait
– mondta Pacucci.
Csillagként ragyogó fekete lyuk
Az új tanulmányban Anna de Graaff, a Max Planck Csillagászati Intézet kutatója és kollégái az egyik, az ősrobbanás után 1,8 milliárd évvel keletkezett pontra fókuszáltak. A vizsgálat során jelentős kifényesedést detektáltak, erre Balmer-ugrásként hivatkoznak. Ez a jelenség gyakori különféle objektumoknál, jelen esetben viszont nem lehet megmagyarázni tipikus AGN-nel bíró galaxissal.
A folt túlságosan változékonynak bizonyult, a spektrumban megfigyelt éles emelkedés miatt a szakemberek Szirtnek nevezték el. Az adatok tükrében a csapat arra jutott, hogy korábban nem látott jelenségről lehet szó. Az objektum fényessége egy nagyon energikus forrást sejtetett, a Balmer-ugrás pedig bizonyos hőmérsékletű sűrű hidrogéngázból származik,
ez a két tényező vezetett el a feketelyuk-csillaghoz.
De Graaf szerint az efféle hipotetikus objektumok sűrű gázzal körülvett hatalmas fekete lyukak. Ahogy magukhoz vonzzák a környező anyagot, sugárzás keletkezik, a gáz felmelegedik, majd felizzik, csillagszerű hatást alakítva ki.
Fontos különbség persze, hogy míg a normál csillagokat magfúzió hajtja, addig itt ez nem történik. De Graaff hozzátette: a vörös foltok száma a kozmosz későbbi korszakaiban csökken, ami azt jelzi, hogy a fázis rövid életű. A csapat következő célja a JWST felhasználása a további adatgyűjtéshez.
Amennyiben az elmélet beigazolódik, az számos egyéb rejtélyt is megmagyarázhat, többek között azt, hogy miként alakulhattak ki szupermasszív fekete lyukak a világegyetem korai szakaszában.
The post Feketelyuk-csillag: korábban nem látott objektumtípust találhattak az űrben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
