A World Press Photo idén ünnepli fennállásának hetvenedik évét, 1955-ben adták át először az elismerőseket a legerősebb, leginformatívabb és leginspirálóbb fotóriportok készítőinek. A kezdeményezést 1955-ben alapította egy csoport holland fotós, akik a World Press Photo pályázatot megszervezve nemzetközi közönség elé akarták tárni munkájukat, azóta a pályázat a világ egyik legtekintélyesebb versenyévé nőtte ki magát. A World Press Photo Foundation egy kreatív, független, nonprofit szervezet, amelynek székhelye Amszterdamban, Hollandiában található. Milliók számára mutatja be a fontos történeteket, egyben összekapcsolja a sajtófotósokat, dokumentarista fotósokat és a világ közönségét megbízható történetmesélésen keresztül.

Immár ötödik éve bírálják el a beérkezett pályaműveket a 2021-ben bevezetett regionális stratégia szerint: hat világrégió szerint bírálják el a pályázatokat – Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, valamint Délkelet-Ázsia és Óceánia. A pályázatokat abban a régióban bírálják és díjazzák, ahol a fotók és történetek készültek, nem pedig a fotós nemzetisége alapján.

Régiók szerint három kategóriában lehet pályázni:

• egyedi képek,
• képriportok,
• hosszú távú projektek.

A kategóriákban olyan pályázatokat fogadnak el, amelyek híreseményeket, eseményeket és azok következményeit, valamint társadalmi, politikai és környezeti kérdéseket vagy megoldásokat dokumentálnak.

Idén 3 778 fotográfus 141 országból összesen 59 320 fotót küldött be, amelyből végül 31 ország 42 fotográfusát dijazták.

A győztes pályaművek az alábbi országokból kerültek ki: Banglades, Fehéroroszország, Brazília, Kolumbia, Kongói Demokratikus Köztársaság, El Salvador, Franciaország, Németország, Haiti, Irán, Irán/Kanada, Olaszország, Mianmar, Hollandia, Nigéria, Palesztina, Peru/Mexikó, Fülöp-szigetek, Portugália, Oroszország/Németország, Dél-Korea, Spanyolország, Szudán, Thaiföld, Törökország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Venezuela.

Az idei tárlat sem marad kísérőkiállítások nélkül:

• Budapest 75 – Budapest közigazgatási területét 75 évvel ezelőtt, 1950-ben alakították ki. A kiállítás korabeli Fortepan képekkel és híradó részletekkel emlékezik meg az ötvenes évekről.
• Jelle Krings: Vasemberek – A háború Ukrajnában a vasúti közösség szemszögéből. „2022. február 24-én reggel Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Miközben rakéták csapódtak be Ukrajna nagyvárosaiba, a vasúti dolgozók szolgálatra jelentkeztek, és kelet felé tartó vonatokra szálltak. Több mint 6 millió embert evakuáltak, nyugatra, az európai országokkal közös határokhoz szállítva őket. Ez az ő történetük.”
• Water (október 21-től lesz megtekinthető) – Szlovák, cseh, lengyel, magyar és ukrán fotográfusok számára kiírt pályázat fotóival. A projekt EU által támogatott, a SLOVAK PRESS PHOTO szervezésében, hangsúlyozza, hogy a Duna-alföld Európa egyik legnagyobb ivóvíz-tartalékát rejti, amely védelmet igényel.

A World Press Photo néhány idei díjazottja:

Marijn Fidder (Hollandia): Tamale Safalu (egyedi kategória)

Annak ellenére, hogy 2020-ban egy súlyos motorbaleset miatt elveszítette a lábát, Tamale Safalu nem hagyott fel a versenyszerű testépítéssel, és ő lett az első fogyatékkal élő sportoló Ugandában, aki egészséges sportolókkal versenyezhetett. A nehézségekkel szemben tanúsított ereje és elszántsága szembeszegül az előítételekkel és ösztönzőleg hat az emberekre minden élethelyzetben. „Azzal, hogy testépítőként versenyzem a színpadon, bátorítani akarok minden fogyatékkal élő embert, hogy ismerje fel saját tehetségét és soha ne keseregjen” – mondta Tamale.

Mosab Abushama (Szudán): Az élet nem áll meg (egyedi kategória)

Szudánban az a szokás, hogy lövésekkel köszöntik az esküvőt. A fegyver egyszerre jelképezi a házasságkötés örömét és a háború hétköznapjait. A fotó mobiltelefonnal készült. 2024 januárjában egy barátja megkérte a fotóst, hogy örökítse meg az esküvőjét Omdurmánban, ahol állandósultak a légicsapások. „A városban zajló összecsapások és a kiszámíthatatlan bombázás ellenére az esküvő egyszerű, de vidám esemény volt családi és baráti körben. A 2023 áprilisa óta tartó szudáni háború borzalmakat, menekülést jelent, kénytelen voltam elhagyni az otthonomat, ahol nevelkedtem és a város másik részébe kellett költöznöm. Soha nem gondoltuk, hogy ilyen lesz majd az életünk. De ez az esküvő legalább felidézte a hétköznapok örömét a tragédia és az elkeseredés ellenére” – mondta Mosab.

Jerome Brouillett (Franciaország): Gabriel Medina a 2024-es párizsi olimpián (egyedi kategória)

A brazil Gabriel Medina diadalmasan tör elő egy nagy hullámból a férfi szörf harmadik fordulójának ötödik futamában a 2024-es olimpián. Gabriel Medina szinte tökéletes, 9,9-es eredményt ért el a futamban, ezzel bronzérmes lett, az aranyat a francia Kauli Vaast szerezte meg. Ezt a fotót rengetegen látták, csak Medina Instagram-oldalán több mint 9,5 millió lájkot kapott. A szörf a 2020-as tokiói olimpián debütált. A 2024-es játékok szörfversenyeit Párizstól majdnem 26 000 kilométerre, Franciaország félautonóm tengerentúli területén, Francia Polinéziában, az erőt próbáló hullámairól nevezetes Tahitin rendezték meg.

Chalinee Thirasupa (Thaiföld, Reuters): A majommánia vége a thaiföldi városban (sorozat kategória)

A szerencsehozónak tartott makákók a Bangkoktól északra fekvő „Majomváros”, Lopburi arculatának meghatározó részei. A városba özönlöttek a turisták, hogy megnézzék és gyümölcsökkel kényeztessék őket. 2020-ban a majmok száma már 3121 volt, aztán a COVID-19 járvány miatt a turisták eltűntek. A garázda majmok egyre agresszívabbá váltak, szembeszálltak a helybéliekkel, ennivalót loptak és dulakodtak. A lakosok csúzlival próbálták elriasztani őket, a hatóságok pedig 2024 áprilisában sterilizációs programot hirdettek, hogy a helyzetet normalizálják.

John Moore (Amerikai Egyesült Államok, Getty Images): Éjszaka a határon (az év sajtófotója döntős jelöltje)

A Kínából az Egyesült Államokba irányuló illegális bevándorlás az elmúlt években jelentősen erősödött több tényező miatt is, ilyen például a gyengélkedő kínai gazdaság és az anyagi veszteség a szigorú zéró-COVID szabályozás miatt. A kínai közösségi médiaplatformokon újabban oktatóvideókkal tanítják a határátlépést. Ez az egyszerre földöntúli és meghitt fotó a menekülés sokrétű valóságát érzékelteti, amit az amerikai közbeszéd hajlamos leegyszerűsíteni és átpolitizálni.

Musuk Nolte (Peru/Mexikó, Panos Pictures, Bertha Foundation): Aszály az Amazonas vidékén (az év sajtófotója egyik döntős jelöltje)

Az Amazonas folyó vízszintje rekordalacsony az éghajlatváltozás miatt súlyosbodott aszály miatt. Ez az ökológiai válság veszélyezteti a biológiai sokféleséget, tönkreteszi az ökoszisztémákat, és kihat a folyóktól függő helyi közösségek megélhetésére. Az aszályok fokozódásával sok helyi lakos nagy nehezen arra a döntésre jut, hogy elhagyja a földjét és városi közegben próbál boldogulni, ami végérvényesen megváltoztatja a régió társadalmi szerkezetét. A fotós projektje az éghajlatváltozás gyakran elvont és nehezen megjeleníthető hatásait kézzelfogható és konkrét valóságként mutatja meg, amely meghatározza a természethez szorosan kötődő, sebezhető közösségek jövőjét.

Federico Ríos (Kolumbia): Az elszánt remény ösvényei (hosszú távú munkák)

A fotós projektje a Darién régióban, a Kolumbiát és Panamát összekötő sűrű dzsungelben húzódó 100 kilométeres szakaszon átkelő migránsok veszélyes útját dokumentálja. Több mint egymillióan birkóztak meg ezzel az úttal 2021 óta. Különböző nemzetek fiai menekülnek: afgánok a tálibok uralma elől, venezuelaiak a gazdasági összeomlás elől, kínaiak az önkényuralom elől és még sokan, kivétel nélkül egy jobb élet reményében. Útjuk rengeteg veszélyt rejt: alattomos folyók, kíméletlen terep, az erőszak és a kizsákmányolás állandó fenyegetése. Sokan soha nem érkeznek meg. Akiknek pedig sikerül, azok egy másik nehéz út elején találják magukat, ami Közép-Amerikán és Mexikón keresztül vezet az Egyesült Államokba.

Ebrahim Alipoor (Irán): A golyó nem ismeri az országhatárokat (hosszú távú munkák kategória)

A kolbar (határhordár) a hátán cipel mindent, háztartási gépet, mobiltelefont, ruhaneműt a bizonytalan terepen Irakból és Törökországból az iráni Kurdisztánba. Az iráni kormány sok ilyen áru importját tiltja, hogy megvédje a hazai ipart és devizát takarítson meg a nyugati szankciók idején. A kurdok évtizedek óta tartó kirekesztettsége súlyos munkanélküliséghez vezetett a régióban, sokan ezért állnak hordárnak. Sok kolbar egyébként legálisnak tekinti ezt a kockázatos tevékenységet, hiszen összetartoznak kurd testvéreikkel, az országhatárokat nem ismerik el. A határőrök és biztonságiak azonban bármikor lelőhetik őket.

A World Press Photo kiállítás a Biodómban szeptember 26-tól november 9-ig látogatható.

The post Bánatos majmok, repülő szörfös és műlábas testépítő – a világ legjobb sajtófotói ismét Budapesten first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu