2025. II. negyedévben a háztartási hitelek állománya összességében tovább nőtt, a késedelmes ügyletek aránya csökkent, ugyanakkor a frissen bevezetett munkáshitelek komoly problémákat mutatnak. Bár a konstrukció még csak az év elején indult, már több száz adós került 30 napon túli késedelembe – írja az MNB friss jelentése alapján készült összefoglalójában a Bank360. A portál megjegyzi: a munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

Az MNB által kiadott adatok alapján a 2025. I. félévben felvett munkáshitelek közül közel 700 ügyfél 30 napon túli késedelembe esett már.

Az idén januártól elérhető munkáshitel állománya az I. negyedév végi 58 milliárd forintról június végére 105 milliárd forintra emelkedett. A rövid ideje létező konstrukció keretein belül még nem volt lehetőség túlságosan hosszadalmas késedelembe esni – az I. negyedév végén még csak a 31-90 napon belüli kategóriában találhattunk ügyleteket, melyek összértéke mindössze 24 millió forint volt. Ezzel szemben a II. negyedévben már közel 2,7 milliárd forintnyi munkáshitel volt 30 napon túli, de 90 napon belüli késedelemben, ami a teljes állomány 2,6 százaléka.

További 87 millió forint pedig már 90 napon túli késedelembe esett. A jegybank által havonta publikált adatok alapján tudható, hogy a felvett munkáshitelek átlagos hitelösszege 3,9 millió forint körül alakult. Amennyiben ezt a számot vesszük alapul, úgy nagyjából 688 adós kerülhetett bajba a II. negyedév során. Az I. negyedév során megkötött 27 637 szerződésnek ez a 2,5 százalékát teszi ki.

Hasítanak a lakáshitelek

A 2025-ös év II. negyedévében a lakosság körében változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek állománya képviseltette magát a legnagyobb részaránnyal, sőt, az I. negyedév végéhez képest a szóban forgó hitelek aránya némileg emelkedett is a teljes állományon belül. A tárgynegyedév új folyósításain belül a piaci lakáshitelek részaránya 33,4 százalék volt, ami 0,5 százalékpontos emelkedést jelent az I. negyedévben regisztrált részarányhoz képest. Második helyen változatlanul a forint alapú személyi hitelek álltak, amelyek részaránya 28,5 százalék volt a tárgynegyedévi folyósításokon belül. A dobogó harmadik helyén a babaváró és munkáshitelekkel együtt számolt áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek kategóriája végzett (12,8 százalék), amit a folyószámlahitelek (9,6 százalék) követtek a sorban. A támogatott forint lakáshitelek részaránya 8,7 százalék volt a tárgynegyedévi teljes folyósításon belül.

A vizsgált időszakban összesen 586 milliárd forintnyi tőketörlesztés történt – ennek 32,9 százalékát a személyi hitelek visszafizetése tette ki. A tárgynegyedévi tőketörlesztésen belül a piaci lakáshitelek aránya 27,7 százalék volt, a folyószámlahiteleké 12,4 százalék, az áruvásárlási és egyéb hiteleké pedig 11 százalék.

A tárgynegyedévi 586 milliárd forint tőketörlesztésből 272 milliárd forint volt előtörlesztés (46,3 százalék).

Tovább csökkent a nem törlesztő hitelek aránya

Június végén közel 132 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben, ami a teljes állomány 1,1 százalékát tette ki. Ez minimális, 0,1 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző negyedévhez viszonyítva. Ugyanakkor ezen a téren jelentős eltérések mutatkoznak az egyes hiteltípusok között, például a gépjárműhitelek esetében az állomány 2,2 százaléka, a személyi hitelek esetében pedig a 3 százaléka volt 90 napon túli késedelemben.

Az átstrukturált hitelek összege tovább csökkent – a 2024 végén még 264 milliárd forintot kitevő állomány 2025. I. negyedévben 194 milliárdra, majd a II. negyedévben 180 milliárd forintra csökkent. Az átstrukturált hitelek teljes állományon belüli aránya így 1,7 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Ugyanezen időszakban az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes állomány aránya az I. negyedévi 14,9 százalékról 14,4 százalékra csökkent.

Ez a csökkenés nem különösebben jelentős, a portál ugyanakkor megjegyzi, hogy az I. negyedévben még 3,1 százalékponttal emelkedett ezen hitelállomány részaránya az azt megelőző negyedévhez képest. Igaz, az akkori emelkedést jelentős részben az okozta, hogy a teljes átstrukturált hitelállomány összege jelentősen csökkent, így az állományon belül megnőtt az összegszerűen egyébként ugyancsak csökkenő késedelmes ügyletek aránya.

Enyhén nőtt a babaváró állomány

Június végén 2 342 milliárd forintot tett ki a babaváró hitelek állománya, ami 0,6 százalékos emelkedést jelent a március végi 2 329 milliárd forinthoz képest. Ennél a konstrukciónál mindössze 0,5 százalékot tett ki a 90 napon túl késedelmes állomány részaránya, ami lényegében megegyezik a korábbi negyedévekben mért adatokkal. Az átstrukturált hitelek részaránya sem változott érdemben – akárcsak az I. negyedévben, úgy a II. negyedévben is 0,2 százalék volt ez az érték.

A Bank360 szerint a legelső babaváró hitelszerződések bő ötöde már bajba került volna, amennyiben tavaly nyáron nem kaptak volna két év haladékot a gyerekvállalás teljesítésére.

Az MNB május végén megjelent Pénzügyi stabilitási jelentése szerint ugyanis körülbelül 32 ezerre tehető azon adósok száma, akiknél a vállalás ellenére még nem született gyerek. Amennyiben ezt a számot elfogadjuk, úgy a bajban lévő babaváró hitelszerződések aránya 22 százalék körüli lehet.

The post Munkáshitel: már fél év után több százaknak tartozása van, összesen 2,7 milliárd forint értékben first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu