Hiába egyre strapabíróbbak az okostelefonok, mivel egy jobb készülék akár több százezer forintba is kerülhet, érthető, hogy rengetegen tokot is vásárolnak a mobiljuk mellé. Ezek ugyan a vásárlót megkímélhetik az esetleges sérülések utáni javítási költségektől, a környezetre nagyon rossz hatással vannak, főleg azért, mert a telefon élettartama (jellemzően 2-3 év) alatt többet is elhasználhat az ember, írja a Körkörös.hu fenntarthatósági portál.

Ezért megnézték, mennyire szennyezőek ezek a műanyag mobiltokok, és hogy hogyan lehetne őket kiváltani.

A Ipsos–TORRAS–WGSN kutatása szerint a tokok a védelem mellett ma már sok esetben kényelmi funkciókat is ellátnak, például mágnesesen rögzíthetők. Nem véletlen, hogy évente mintegy egymilliárd darabot adnak el ezekből világszerte. Miközben egyre multifunkcionálisabbak lesznek, a negatív környezeti hatásuk is egyre jelentősebbé válik, lévén a többségük műanyagból készül, így több száz év is lehet, míg a természetben lebomlanak. Emellett a gyártásuk és a szállításuk is környezetszennyező.

A tokok jelentős része használat után szemétlerakókba kerül, de sok végzi az óceánokban is, ahol mikroműanyagokká aprózódnak, veszélyeztetve az élővilágot. Olyan vegyi anyagok, például ftalátok is kioldódhatnak belőlük, amelyek hormonrendszeri zavarokat okozhatnak, és az ökoszisztémákat is károsíthatják.

Ennyi hulladék keletkezik évente

A Thinking Sustainibly szerint az, hogy egy tok mennyire környezetkárosító, a felhasznált anyagoktól is függ. A tokok legtöbbször használt alapanyaga a szilikon, amely 2024-ben a globális bevételek több mint 56 százalékát teszi ki. Ennek gyártása légszennyezéssel jár, az anyag pedig elég tartós, így a levegőben és a természetbe kerülve is hosszú távon terheli a Földet. Emellett van még jónéhány népszerű anyag:

• polikarbonát: több mint száz év alatt bomlik le, és a felületéről toxikus mikrorészecskék kerülhetnek a környezetbe, akár az élelmiszerláncba is;
• a bőr sem annyira szerencsés, az állattenyésztés és a bőrkezelés során használt vegyszerek szennyezik a talajt és a vizet;
• a gumi nem káros annyira, de a bomlása során kemikáliák szabadulnak fel;
• a karbonszálas tokok gyártása pedig különösen energiaigényes, az acélnál is 14-szer több energiára van szükség hozzá, és ez az anyag nem is igazán bomlik le.

Ezek együtteséből évente több mint 30 tonna telefontok-hulladék keletkezik, amely akár évtizedekig is fennmaradhat a környezetben.

A telefontok piac pedig folyamatosan bővül: egyre több fogyasztó keres személyre szabott, dizájnos kiegészítőt, amellyel párhuzamosan az iparág hulladéktermelése is rohamosan nő. Ha nem lenne elég a felhasználók által leselejtezett tokok mennyisége, a gyártásra jellemző a magas selejtszám is. Az egyik magyarországi gyártó például a lap szerint jellemzően 25-30 százalékos selejtszámmal termel.

A magyarországi tok biznisz alapvetően kínai beszerzésű tokok itthoni nyomtatásán alapul. Egyes magyarországi üzemek napi 15 ezer darabos termelésre készülnek, miközben Kínában már léteznek olyan gyártók, amelyek kizárólag nyomtatott mintás tokokból akár napi 150 ezer darabot készítenek. Ezek között sok a divatcélból, személyre szabott grafikával rendelt termék, amelyet valószínűleg nem használnak hosszú távon. A piaci előrejelzések szerint a telefontokok globális forgalma 2023-ban mintegy 25,7 milliárd dollár volt, 2033-ra pedig várhatóan eléri a 44,5 milliárdot. Ez évi átlagban 5,6 százalékos növekedést jelent.

Mit tehetünk?

Az érthető, hogy sokan nem akarják megkockáztatni, hogy a mobiljuk extra védelem nélkül essen le a földre, vagy szenvedjen el ütéseket. Azonban tokot is lehet tudatosan választani. Manapság például egyre több gyártó kínál környezetbarát megoldásokat. Az olyan biológiailag lebomló anyagok mint a PLA (politejsav – növényi alapú, ipari komposztálás során lebomló biopolimer), a PHA (polihidroxi-alkanoát – mikroorganizmusok által termelt, természetes eredetű, teljesen lebomló műanyag) vagy Flaxstic® (lenszalmából és biopolimerekből álló komposztálható anyag) az ipari komposztálás során teljesen lebomlanak, és nem hagynak hátra mikroműanyagot.

Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint az Algenesis nevű cég Soleic nevű anyaga (növényi olajból készült poliuretán, amely biológiailag lebomlik) szintén környezetbarát alternatívát kínálhat. Egyes gyártók újrahasznosított műanyagokat használnak, ami szintén jobb megoldás lehet. Ha pedig meguntuk a tokot, vagy más telefonra váltunk, egyes cégek visszagyűjtési programokat is indítanak, hogy a régi tokokat ne hulladékként kezeljük, hanem alapanyagként.

The post Szinte mindenki használja, mégis nagyon károsak a mobiltokok first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu