Iránnak órái vannak hátra, mielőtt visszaállítják a szankciókat – figyelmeztetett Emmanuel Macron francia elnök szerdán, New Yorkban az iráni kollégájával való találkozó után. Hivatalosan az ENSZ által korábban kivetett, de felfüggesztett szankciók szombaton léphetnek életbe, ha nem történik addig diplomáciai áttörés.
Az Iránnal szembeni multilaterális kényszerintézkedések jelentenék az első komolyabb eszkalációs lépést a júniusi tizenkétnapos háború óta. Ebben először Izrael, majd az Egyesült Államok lépett fel iráni katonai és politikai célpontokkal szemben, visszavetve az országban folyó nukleáris programot. Míg a támadás jogi alapja erősen megkérdőjelezhető volt, addig az ENSZ-szankciók visszaállítására megvan minden lehetőség. A politikai racionalitása azonban a mai környezetben erősen kérdéses, és valószínűleg csak hozzájárul a válság eszkalációs lehetőségének fennmaradásához.
Az elhúzódó nukleáris dráma
Iránnal szemben a nukleáris programjával kapcsolatos aggályok miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat határozatban is szankciókat léptetett életbe 2006 és 2010 között. 2015-ben a globális nagyhatalmak és Irán közötti nukleáris megállapodás (angol rövidíéssel JCPOA) ezeket felfüggesztette. Cserébe Teheránnak különböző, például az urándúsítással kapcsolatos korlátozásokat kellett vállalnia, valamint átláthatóságot biztosítania külső megfigyelők számára.
A JCPOA ugyanakkor rövidéletűnek bizonyult. Donald Trump amerikai elnök 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, és életbe léptette az úgynevezett
maximális nyomás politikáját
Iránnal szemben.
The post Miért rossz ötlet az Iránnal szembeni szankciók visszaállítása? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
