Ősi magyar család a Rhédeyeké, származásuk az Árpád-korig vezethető vissza. Magukat a hevesi Aba nemzetség leszármazottjainak tartják, ám ennek valódiságáról nincs megegyezés a történészek szerint. Annyi bizonyos, hogy a családfa legősibb ismert tagja Rédei Mikó, akit egy 1303-as oklevélben említenek meg. A Rédei nevet valószínűsíthetően azért kezdték el használni, mert több birtokuk is volt a Heves vármegyei Réde utótagú településeken.

A nemesi címerlevelet Mátyás királytól kapták, majd a XVI. század végén kettévált a családfa: kialakult a magyarországi és az erdélyi ág. A különböző ágak tagjai három ízben kaptak grófságot; mivel az első két grófi ág kihalt, a cím mindannyiszor új adományozás révén átszállt a család más vonalaira.

A történelemben számos Rhédey játszott jelentősebb szerepet: volt köztük Bocskai-szabadságharcos, főispán és erdélyi fejedelem is, valamint ennek a nagy múltú dinasztiának a sarja volt Rhédey Klaudia, III. Károly brit király szépanyja is.

A halál árnyékából a bécsi báltermekig

Bár a magyar utókor Rhédey Klaudiaként emlékszik rá, nevének helyes írásmódjáról megoszlanak a vélemények: egyes források szerint Clodinaként keresztelték meg, más helyen az szerepel, hogy hivatalosan Claudinának hívták.

Mindenesetre a fennmaradt keresztlevele azt bizonyítja, hogy 1812-ben született a Székelyföldön lévő, erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban, amit nyári rezidenciaként használt a család (állandó lakhelyük Kolozsvár főterén volt, az épületben manapság a Rhédey kávézó található). Anyja bárónő, apja gróf volt (nagyapja Mária Teréziától kapta a magyar grófi címet) – mivel utóbbi a magasabb rangú nemesi cím, így Klaudia is ezt örökölte. Testvérei közül csak ő élte meg a felnőttkort, nővére nyolcnaposan, öccse négyévesen halt meg.

Klaudia kiváló neveltetésben részesült, ami kétszáz évvel ezelőtt azt jelentette, hogy az éneken, táncon és rajzoláson túl idegen nyelveken is tanult. Az intellektusánál azonban már akkoriban is nagyobb hangsúlyt kapott a külleme: messze földön híres volt ragyogó szépségéről és jólelkűségéről a visszaemlékezések és az irodalom szerint.

Az 1826-as konfirmációs ünnepélyén Herepei Károly,

Erdőszentgyörgy református lelkésze ünnepi beszédében baljós képet festett a fiatal nemeskisasszony jövőjéről, miszerint tündöklő, de tragikus élete lesz. Sajnos, a jóslata később beigazolódott.

The post Negyven évvel a halála után temették el a szívét annak a világszép magyar grófkisasszonynak, akinek az utódai ma a brit trónon ülnek first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu