Október 1-én több mint 20 orosz drón támadta meg az észak-ukrajnai Szlavutics városát, megrongálva egy villamos alállomást is. Az eset után a közelben fekvő csernobili atomerőmű több mint három órára áram nélkül maradt, amit az ukrán energiaügyi minisztérium vészhelyzetként értékelt. A létesítmény áramellátását ideiglenesen dízelgenerátorokkal oldották meg.

Az áramszünet az új szarkofágot is érintette, amely az 1986-ban felrobbant négyes reaktor maradványaitól, valamint a radioaktív törmelékektől és portól védi a környezetet

– közölte Volodimir Zelesznkij a Facebookon.

Az ukrán elnök azt is hozzátette, az ehhez hasonló orosz támadások nemcsak az ukrán energiainfrastruktúrát károsítják, de globális veszélyt jelentenek. Lapunk utánajárt, milyen kockázatokkal jár egy ilyen áramkimaradás, és valóban kell-e tartanunk tőle a világ minden pontján.

Miért baj, ha nem kap áramot az atomerőmű?

A csernobili atomerőmű utolsó üzemben lévő reaktorát 2000-ben kapcsolták le, azóta nem termelnek benne villamos energiát. Ennek ellenére a létesítményben ma is zajlik munka, amelyhez áramelletásra is szükség van. A már nem használt üzemanyag-kazetták ugyanis továbbra is előállítanak maradékhőt a bennük felhalmozódott radioaktív anyagok bomlásának következtében.

Ezek a használt, kiégett nukleáris fűtőelemek folyamatos hűtést igényelnek – mondta korábban lapunknak Dr. Aszódi Attila energetikai mérnök, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a hasonló helyzetbe került zaporizzsjai atomerőmű kapcsán.

The post Vészhelyzet Csernobilban: mennyire veszélyes egy áramszünet az atomerőműben? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu