• Évek óta dokumentált jelenség a sajtóban, hogy NER-es vállalkozók úgy nyerik meg az uniós közbeszerzéseket, hogy magasabb árat kínálnak a megrendelő által, előzetesen kalkulált összegnél.
• Mesterséges intelligencia segítségével 30 701 dokumentumot dolgoztunk fel a 2015–2019 közti időszakból, majd statisztikai elemzésnek vetettük alá őket, hogy megnézzük, valóban drágábbak-e a NER-es közbeszerzések. A tenderekben hét kormányközeli vállalkozó 184 érdekeltségét térképeztük fel.
• Mivel a közbeszerzési eredménydokumentumokban nem kötelező feltüntetni a becsült árat, 5131 esetben tudtunk összehasonlításokat végezni. A legtöbb szerződést nagyjából a tervezett költségen kötötték meg, azonban a NER-es cégeknél a végső ár átlagosan 18,4 százalékkal meghaladta az eredeti becslést. Statisztikai tesztekkel igazoltuk: kizárt, hogy a NER-es szerződésekben található árkülönbség pusztán a véletlen műve legyen.
• Megnéztük azt is, milyen hatással van a szerződések árszintjére a NER-es kapcsolat: számításaink szerint a szerződések átlagosan 14,8 százalékkal voltak drágábbak, ha kormányközeli vállalkozók kerültek ki győztesnek. Ha a nyertes szerződésállományra vetítjük a 14,8 százalékot, azt kapjuk, hogy ebben az időszakban hozzávetőlegesen 245,8 milliárd forint közpénz ment el a kapcsolati felárra.
• Ezeknél a tendereknél az árszabás sokszor csak az értékelési összpontszám felét tette ki, és nagy súllyal voltak jelen nehezen meghatározható, szubjektív kritériumok vagy olyan feltételek, amelyeknek csak néhány cég tudott megfelelni.
• A cikk az AlfaGPT-bloggal együttműködésben készült.

2018 elején jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy Mészáros Lőrinc cége korszerűsíti a szennyvíztisztító-telepet Szentendrén. Mészáros sorra húzta be a vízügyi projekteket ekkoriban, de az EuroAszfalt Kft.-vel közösen elnyert szentendrei tender egy szempontból mégis különleges. A győztes pályázó az EU-s forrásból megvalósuló munkát hárommilliárd forinttal drágábban vállalta, mint amekkora összeg a pályázati kiírásban becsült értékként szerepelt: 1,78 helyett 4,76 milliárdért. Tehát Mészárosék 166 százalékkal drágábban mentek bele a szerződésbe, mint amekkora összeggel előzetesen a pályázat kiírója kalkulált.

A pályázaton még hárman indultak, de azt nem tudjuk, ők mennyit ajánlottak. Elképzelhető, hogy mindannyian magasabban árazták a szennyvíztisztítós munkát, mint Mészárosék. Az sem zárható ki, hogy a megrendelő (ez esetben a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. és a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.) alulbecsülte a munka költségeit. Az is lehet, hogy eleve nem a pályázók által kínált ár volt a döntő: az értékelésnél csak 50 százalékkal esett latba az ár, az ajánlattevőnek ugyanilyen fontosak voltak a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok (hogy ezek pontosan mit takarnak, és hogyan helyezhetők el egy egységes értékelési rendszerben, azt homály fedi). A projekt végül 18 hónapos csúszással és az eredeti árnál 8 százalékkal drágábban készült el 2021 októberében, a technikai kivitelezésre azóta nem érkezett panasz (olyan legalábbis biztosan nem, amelyik elérte volna a nyilvánosságot).

A becsült és a végleges érték közti különbséget a K-Monitor és Transparency közös, uniós finanszírozású projektje kockázati tényezőként, korrupciós indikátorként (red flagként) határozta meg. Ez egyike azoknak a vizsgálati szempontoknak (az ajánlattételi határidő hossza, az eljárás típusa, a közbeszerzési szerződés értéke és az ajánlatok száma mellett), amelyek az Európai Unió hivatalos közbeszerzési adatbázisából, a TED-ből mindenki számára ingyen elérhetők és megismerhetők. A közbeszerzési korrupciógyanút vizsgáló, ám 2023 óta nem frissülő RedFlag projekt azt írja: ha a végérték nagyobb a becsült értéknél, akkor vagy a becsült értéket határozták meg helytelenül, vagy a közbeszerzési verseny nem volt megfelelő. A becsült érték és a nyertes árajánlat közötti eltérés a Világbank szerint is figyelmeztető jelzés.

A sajtó évek óta beszámol a szentendreihez hasonló esetekről, amikor egy kormányhoz kötődő vállalkozó az előzetesen becsült összegnél – sokszor jelentősen – drágábban vállal el feladatokat. Ahhoz, hogy ezekből a kiragadott, szélsőséges példákból és benyomásokból adatokat és százalékokat faragjunk, mesterséges intelligencia segítségével feldolgoztuk és statisztikai módszerekkel elemeztük négy év magyar uniós finanszírozású közbeszerzését, hogy lássuk,

tényekkel igazolható-e, hogy létezik a kormányközeli üzletemberek esetében egyfajta felár, és ha igen, mekkora plusz költségteherrel jár ez az adófizetőnek.

The post NER-es felár: 15 százalékkal drágultak az uniós közbeszerzések, amikor kormányközeli vállalkozók nyerték őket first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu