A vidrapókok (Dolomedes) neve meglehetősen találó, hiszen erősen vízhez kötődő, vízi gerincesekre is vadászó állatokról van szó. Igen figyelemreméltó, rendkívül rugalmas, innovatív és hasznos biológiai megoldásokkal bíró ízeltlábúakról van szó – írja az IFLScience.

Ezen állatok egyben az arachnofóbiások rémálmai lehetnének:

akár kisebb gerinceseket, halakat, ebihalakat és békákat, valamint rákokat is el tudnak ejteni.

A nemzetséget itthon két faj képviseli, a parti és a szegélyes vidrapók.

Méretüket tekintve ezek az állatok viszonylag nagyok a pókok között, de azért nem számítanak óriásnak. Néhány fajuk azonban olyan ügyes, hogy akár testüknél ötször nagyobb zsákmányt is képesek levadászni.

A világon legalább öt olyan pókcsalád él, amely a vidrapókokhoz hasonlóan „horgászik”, ezen ízeltlábúak meglehetősen elterjedtek. Eltérő technikákkal vadásznak, a Dolomedes-fajok például a testükön található apró szőrszálakat használják a vízfelszínen való mozgásra, valamint a zsákmány érzékelésére. Olyanok is akadnak, amelyek inkább a szárazföldön várják a prédát, hogy aztán lecsapjanak, majd a táplálékot a szárazföldre húzzák.

Az efféle pókok számára a fő táplálékot ugyanakkor inkább rovarok jelentik, a halak alkalmi zsákmányok lehetnek. Az energiabefektetés szempontjából igen költséges, a lehetséges nyereség oldaláról viszont nagyon kifizetődő táplálékról van szó.

Ugyan a halvadászatot korábban csak a Dolomedes, valamint a Nilus nemzetséghez kötötték, ma már tudni, hogy az ilyen állatok csoportja jóval sokszínűbb. A vízi gerincesek elejtése viszont összességében a táplálkozásban ritka lehet, elsősorban ott fordulhat elő, ahol könnyen hozzáférhető az efféle préda.

The post Békákat és halakat is képesek elejteni ezek a pókok first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu