Alapjaiban írná át az Alkotmánybíróság működését egy egyelőre még nem nyilvános törvényjavaslat a HVG szerint. A lap azt írja, hogy a megszerezte a javaslat utolsó körös tervezetét, amely – hacsak át nem írják – kedden kerül a Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága elé.
„Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” című tervezet a lap szerint alig 7 oldalas, és mindössze 14 paragrafusból áll, ám alapvető változásokat javasol 2026 január elsejétől az Alkotmánybíróság szervezetét és működését, finanszírozását illetően.
Ahhoz, hogy a változások jövő év elejétől életbe is léphessenek, a törvényjavaslatot még a decemberben véget érő őszi ülésszakban el kell fogadni.
A tervezet nemcsak arról a technikai változtatásról rendelkezik, minthogy a jövőben az Ab-határozatokat nem a kormányhatározatokkal egy helyen, a Magyar Közlönyben kell megjelentetni, hanem az e célra külön létrehozott, Az Alkotmánybíróság Határozatai elnevezésű hivatalos lapban, hanem munka- és pénzügyi változtatásokat is javasol. Az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgákat az eddigi kinevezés helyett 2026 január elsejétől közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatják majd. Ez a tervezet szerint
szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is.
A lap szerint ez azt jelenti, hogy teljesen egyedi bérek állapíthatók majd meg mindenkinek. A tervezet rögzíti is, hogy a törvény hatályon kívül helyezi az illetménytáblát, ami eddig meghatározta az Ab- foglakoztatott köztisztviselők illetménysávjait, és az új illetmény összegében a munkáltató és a köztisztviselő a közszolgálati munkaszerződésben állapodik meg, az Ab-n foglalkoztatottak új munkaszerződését 2026 január 31-ig kell megkötni.
Az Ab büdzséje a jövőben is önálló fejezet lesz a központi költségvetésben és éves költségvetésére a testület továbbra is maga tesz javaslatot, amit a kormány változtatás nélkül fogad el. Nem változik az sem, hogy az Ab éves költségvetése nem lehet kevesebb az előző évinél, de újdonság a beépíthető automatikus illetménynövekedés.
A javaslat tartalmaz némi könnyítést az Ab elnökének hivatali ideje lejártával, illetve felmentésével vagy lemondásával járó 6, illetve 3 havi fizetésre jogosultságát illetően. Az Ab elnöke jelenleg Polt Péter korábbi legfőbb ügyész, aki májusban lett alkotmánybíró, júniusban pedig már a taláros testület elnöke.
A HVG által megszerzett tervezet tervezet pontosítja az Ab vezető tisztségviselőinek fizetését is: a főtitkár eddig államtitkári bérre volt jogosult, a jövőben az Ab-elnök fizetése 65 százalékára; az Ab operatív vezetője, a főigazgató pedig a helyettes államtitkári bér helyett a jövőben az Ab-elnök illetményének 55 százalékát kapja.
Könnyíthet a friss törvényjavaslat az Ab ülésének határozatképességét előíró szabályon is. Lehetővé teszi, hogy ne csak akkor számítson határozatképesnek az ülés, ha azon legalább a tagok kétharmada, köztük az elnök, vagy az ő akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van, hanem akkor is, ha egyikük se, de ott az elnök által kijelölt tag –írta a lap.
The post HVG: Alapjaiban írja át a Alkotmánybíróság működését egy fideszes törvényjavaslat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
