Másfél milliárd forintot segített megspórolni több mint egy tucat vállalkozásnak egy fiktív számlák kibocsátásával foglalkozó számlagyár. A cégvezetők jutalékot fizettek a fiktív vállalkozásoknak azért, hogy elkerüljék az áfa fizetést.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, vesztegetés, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt állítja bíróság elé a számlagyár tagjait. A számlákat felhasználó cégvezetőknek az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően kell felelniük.
Négyessyné Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy összesen harminc vádlottja van az ügynek, közülük huszonöt férfi, és öt nő.
Három vádlottra fegyházbüntetést, kilenc főre letöltendő börtönbüntetést, tizenhét terheltre felfüggesztett szabadságvesztést, egy személyre pedig pénzbüntetést kért a főügyészség. A vádlottak többségére ezen felül vagyonelkobzást és pénzbüntetést is indítványozott az ügyészség. A bűnszervezetet irányító férfire hat év fegyházbüntetést kért a főügyészség előkészítő ülésen történő beismerés esetére.
A vádirat szerint egy budapesti férfi irányította a bűnszervezetet, amely 2013. és 2020. között fiktív számlák kibocsátásával üzemszerűen foglalkozó „számlagyárat” működtetett. A fővárosi férfiakból álló négytagú bűnszervezet valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a „megrendelők” felé.
A szervezett bűnözői csoportban a feladatok a tagok között megoszlottak: a bűnszervezet irányítója tárgyalt a megrendelőkkel, de volt, aki az új cégek alapítását, strómanok bevonását, míg más a készpénzek felvételét és a megrendelők felé történő visszajuttatását végezte. A napi munka összehangolására és a számlák, bizonylatok kiállítására is meg volt az emberük. A strómanok nevén lévő cégek számláin feltüntetett gazdasági eseményekre a valóságban nem került sor. A számlák pénzügyi teljesítése is csak színleg történt meg, mivel a cégláncolaton e célból végigfuttatott pénzeket a megrendelő, egyben haszonhúzó cégek szinte teljes egészében visszakapták, miután a fiktív számlák „árát” – amely a bruttó összeg 6-8 %-a volt – a bűnszervezet irányítója levonta.
– közölte az ügyészség.
Hozzátették, a terheltek a bűnös működés zavartalanságát a számlázásra felhasznált cégek folyamatos cserélődésével, fantomizálásával és a számlázási láncolat egyre bonyolultabbá tételével biztosították. Hogy elkerüljék a lebukást, ezért e bűnszervezet vezetője ugyanazzal a könyvelővel végeztette el az alászámlázó cégek könyvelését. A számlagyár tagjai egymással a kapcsolatot titkos üzenetváltást lehetővé tevő alkalmazáson keresztül tartották.
A fiktív számlákat felhasználó 14 vállalkozás a számlagyár segítségével összesen több mint másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a hazai költségvetésnek, amelyből 587 millió forint az eljárás során megtérült.
Nemrég írtunk arról, hogy egyetlen forint sem fog megtérülni abból a több mint negyedmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, ami néhány éve furcsa körülmények közt landolt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában. Ez nem azonos a mostani esettel, de mindenképp érdekes, hiszen a pénzt megítélő külügyminisztérium szerint nem történt szabálytalanság. Erről ide kattintva olvashat.
The post Másfél milliárdot síbolt el a számlagyár, 12 főre kértek letöltendőt a 30 vádlott közül, a főbűnös hat év fegyházat kaphat first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
