Az Amnesty Intenational Magyarország minden évben kijelöli azt a napot, amikortól a nemek közötti bérszakadék miatt szimbolikusan a nők év végéig nem kapnak fizetést. Az úgynevezett Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik. (Tavaly október 29-én volt.)
Magyarországon jelenleg 17,8% a nemek közötti bérszakadék. Ez azt jelenti, hogy havi szinten bruttó 130 ezer, éves szinten pedig több mint 1,5 millió forinttal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál. A civil jogvédők felhívták a figyelmet, hogy a kormánynak jövő júniusig a magyar jog részéve kell tennie a bérek átláthatóságáról szóló uniós irányelvet, ami fordulópontot jelenthet.
2027-től a nagyobb vállalatoknak kötelező lesz jelentést készíteni a bérszakadékra mutató adataikról, eredményeiket egy ellenőrző szervnek kell átadniuk, azokat nyilvánosságra hozzák. Az Amnesty Magyarország évek óta segít felkészülni a cégeknek a változásokra. Az irányelv átültetésének kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata, tavasszal ezért több mint 10 ezer ember nevében egy petíciót és szakmai javaslatait is eljuttatta a tárcához.
Az új szabályozás a munkavállalóknak új jogokat, lehetőségeket teremt, többek között kikérhetik majd nemi bontásban a saját és az azonos értékű munkát végző munkatársaik átlagos bérszintjére vonatkozó adatokat, hátrányos megkülönböztetés megalapozott feltételezésekor a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem diszkriminált.
Az Amnesty nemek közötti egyenlőség szakértője szerint „Magyarországon még mindig rendszerszintű hátrány jelent nőnek lenni. Csernus Fanni úgy látja: ha a kormány valóban elkötelezett a nők egyenlősége mellett, akkor minél előbb tegyen eleget uniós kötelezettségeinek, vezessen be olyan szabályokat, amelyek átláthatóvá teszik az óriási magyar bérszakadékot, a munkáltatókkal közösen tegyen mielőbb lépéseket annak felszámolására. A szakértő a Pénzcentrumnak azt mondta: a nemek közötti bérszakadék lenullázható, de ehhez több intézkedés szükséges.
A nők felülreprezentáltak az alulfizetett szektorokban, mint amilyen az oktatás vagy a szociális szféra, de ha ezek a szektorok nem lennének alulfizetettek, már az is sokat számítana. Emellett fontos lenne, hogy a gyerekgondozási és háztartási feladatok ne automatikusan a nőkre háruljanak. Ahogy az is, hogy a nők arányát növeljék a döntéshozó pozíciókban. (…) A Nemzeti alaptantervben is lehetne szerepe a nemi sztereotípiák lebontásának, de jelenleg inkább megerősítik azokat.
Csernus Fanni emlékeztetett rá, hogy a magyar döntéshozók nem fogadták el a női vezetők arányát szabályozó irányelvet, a tőzsdei cégek vezetői között csak 11%, a parlamenti képviselők 14% a nők aránya. Az Orbán-kormány nem támogatja a kvótarendszert.
The post Október 27-től „ingyen” dolgoznak a magyar nők first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
