Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlésével hozná nehéz helyzetbe Lázár minisztériumát Hadházy Ákos

A Hatvanpusztán lebontott majd újjáépített épületek műemléki védettségének eltörlését kezdeményezi Hadházy Ákos független oroszággyűlési képviselő a VálaszOnline cikke szerint.

A lépéssel a lap szerint nehéz helyzetbe kerülnének a Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelmi szakemberei, mivel szakmai szempontból nyilvánvaló, hogy a két elpusztult épület műemléki védettségét törölni kellene. Politikai okokból azonban ezt – írták – nyilván nem tehetik meg, hiszen

ezzel beismernék, hogy Hatvanpusztán nem felújítás történt, hanem a joggal való visszaélés, amiben az építkezést engedélyező hatóságok mindvégig segédkeztek.

Azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök apja, Orbán Győző nem műemléki felújítást végzett József nádor egykori majorságán, hanem a három védett épület közül kettőt teljesen lebontott, Bátonyi Péter, a Partizánban való szereplését követően egy éve kirúgott volt kormányfőtanácsos, műemléki szakértő mutatta be egy erről szóló cikkben. A szakember részletesen cáfolta a témában megszólaló miniszterek és a kormánysajtó állításait, amelyek szerint Hatvanpusztán műemlékmentés történt.

Megállapításai szerint az uradalom három nevesítetten védett épülete közül az egyikbe állítólag villám csapott, s annak a tetőszerkezete leégett, de a falai állva maradtak. A másik, előbbivel nagyjából azonos megjelenésű, L-alakú juhakol (később uradalmi istálló) viszont tetővel együtt épen állt az építkezés kezdetén is légifotók tanúsága szerint. Mégis mindkettőt lebontották, maradék nélkül, sőt, az új alápincézés érdekében még az alapjaikat is kitermelték, majd a helyükön teljesen új épületeket emeltek, megközelítőleg azonos alaprajzon.

Az új épületek közül az egyik a rendezvényház és szállás, a másik a műhely funkciót kapta. Az eredeti klasszicista juhaklok azonban nemcsak anyagukban pusztultak el teljes mértékben, hanem a helyükön emelt új épületek más tekintetben sem tekinthetők azok másolatainak. Egyedül az egykori telepítést, a majorság alaprajzi elrendezését őrizték meg, de homlokzatképzésük, tetőformájuk és belső beosztásuk is teljesen más, mint az eredeti épületeké volt.

Az ellenzéki képviselő beadványában szerepelnek azok a dokumentumértékű légi felvételek, amelyek a bontást igazolják.

Hadházy Ákos szeptember elején már feljelentést tett a rendőrségen műemlékrombolás miatt, de a bicskei rendőrkapitányság ezt három napon belül elutasította arra hivatkozva, hogy Orbán Győző minden engedéllyel rendelkezett az építkezéshez. A bicskei ügyészség ugyanígy döntött, de a műemléki hatóság által kiadott szakhatósági engedélyek megalapozottságát egyik esetben sem vizsgálták.

A műemléki védelmet annak idején a József nádor által 1827-ben alapított majorság legértékesebb elemei, a két L-alakú juhakol, valamint a magtár kapták meg. A hatvanpusztai műemlékegyüttes eszmei értékét – mint Hadházy mostani beadványa rögzíti – az jelentette, hogy a majorság a magyar mezőgazdaság reformkori megújulásának kivételes példája, a terméketlen pusztát mintagazdasággá változtatni képes nádori erőfeszítések pótolhatatlan emléke volt.

A mostani épületegyüttesből ezt az eszmei értéket már kizárólag a magtár képviseli, amihez egyelőre nem nyúltak, ezért a képviselő beadványa ennek műemléki védettségét fenntartaná –olvasható a VálaszOnline cikkében.

The post Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlésével hozná nehéz helyzetbe Lázár minisztériumát Hadházy Ákos first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest