Kellemes péntek délutáni programnak ígérkezett a Pest vármegyei Zebegényben a meghirdetett tökfaragó rendezvény meleg teával, őszi dekorral, az iskolai szünet kellős közepén – reggelre azonban kiderült, hogy nem lesz belőle semmi, a település polgármestere, Ferenczy Ernő Ervin megvétózta az eseményt ahogy azt a 444 kiszúrta.
Tette mindezt az évente rendszerint felbukkanó „Magyarországon nincs halloween, Magyarországon mindenszentek van” érvelésre bocsátkozva.
A polgármester a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írja, Zebegény közössége mindig is csendben, méltósággal, hittel élte meg a mindenszentek és a halottak napja időszakát. „Nem akarjuk, és nem is szabad átformálnunk a falut idegen minták szerint. Ez a falu őrzi a hagyományait – és ez így is marad” – utalt arra, hogy a település két önkormányzati képviselője mégis tökfaragó rendezvényt hirdetett.
Ferenczy az említett két képviselőről, György Rékáról és Kovács Dóráról azt írja, nem régóta költöztek csak a településre, az eseményt pedig engedély és egyeztetés nélkül hirdették meg a templom előtti főtérre. Ferenczy szerint éppen ezért az esemény jogilag szabálytalan, az eljárás pedig szabályellenes, de egyébként akkor sem engedélyezte volna a tökfaragást, ha a képviselők benyújtották volna a megfelelő kérvényeket.
A Halloween és a »haláltökök” idegenek Zebegény szellemiségétől. A Halloween az angolszász kultúra halálünnepe, amely a halált vidám, játékos és/vagy ijesztő formában jeleníti meg. A halál ijesztő motívumait díszként kezelni, mécsesekkel világító minél rémisztőbb fejeket faragni, miközben Zebegényben az emberek a temetőben, imával és gyertyával emlékeznek – ez nem illik a helyi közösséghez, és mélyen sérti annak érzékenységét
– írta a polgármester, majd úgy folytatta:
A »haláltökök” látványa, a halál figuráival való játék nemcsak kulturálisan idegen, hanem a gyerekek lelki fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja. Zebegényben a halottak napja a csend, a gyertyaláng és az imádság ideje – nem a »tökös vidámságé vagy az ijesztő fejes díszítéseké”.
A tökfaragást a polgármesteri tiltás ellenére megtartják, csak nem a főtéren, hanem háznál, egy magánudvarban. Ferenczy erre is kitért posztjában, miszerint, ha ez eleve csak „néhány család csendes délutánja” lenne (ahogy a szervezők hivatkoztak rá), akkor nem kellett volna hozzá a település főtere, „ráadásul mise közben”.
Ferenczy Ernő Ervin a posztja végén még arról ír, hogy a döntése Zebegény mellett szól, a település értékei nem képethetik vita tárgyát. „Lehet, hogy Budapesten vagy ahhoz közeli, lakosaiban felhígult településeken engedik az idegen szokások terjedését, Zebegényben nem fogjuk” – tette még hozzá.
Tényleg „sátánista” a halloween?
A ma halloweenként ismert ünnep eredetileg a kelták egyik legjelentősebb eseménye volt az évben: ez volt a Samhain, a téli időszámítás kezdete. A kelták úgy tartották, hogy ezen az éjszakán „elmosódik” a határ az élők és a holtak világa között — a szellemek visszatérhetnek, ezért az élők különféle rituálékkal igyekeztek biztosítani maguknak a védelmet. A szertartások része volt a máglyagyújtás, az áldozatbemutatás, és innen eredeteztethető a szellemenek öltözés, és a trick or treat.
A halloween megjelenése keresztény körökben ezzel együtt nem új jelenség, már a középkorban elkezdték beemelni a kelta ünnepet a saját keretükbe. A gazdagok például úgynevezett „lélekkenyeret” osztogattak a rászorulóknak, amelyért cserébe imát kellett mondani az elhunytakért, hogy lelkük a mennybe juthasson, de a mindenszentek és a halottak napja ünnepének kijelölésében is vélhetően nagy szerepe volt annak, hogy a halloween már elfoglalta a naptárban október 31-ét.
The post „A halottak napja az imádság ideje, nem a tökös vidámságé vagy az ijesztő fejes díszítéseké” – betiltotta a családi tökfaragást a polgármester Zebegényben first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
