Imre herceget, Szent István király fiát 942 éve, 1083. november 4-én, más források szerint 5-én avatták szentté. Abban az évben végezte Szent László az első magyar szentek avatását.
Tragikusan fiatalon halt meg a trónörökös
Imre feltehetőleg 1007-ben született, életéről meglehetősen kevés információ maradt fenn. István egyetlen felnőttkort megért fiát 1015-től az országba érkező Szent Gergely tanította, így kiváló nevelésben részesült és elérte a kor legmagasabb iskolai fokozatait – írja a Rubicon.
Egyes források szerint a trónörökös a szerzetesi élethez is közel került, és szüzességi fogadalmat tett, amelyet élete végéig meg is tartott, bár ez sokak szerint csupán legenda. Imre emellett katonai erényeit is megcsillantotta: miután 1030-ban a német-római császár, II. Konrád megtámadta az országot, Győr mellett elsöprő győzelmet arattak felette a magyarok, ami feltehetően az ő érdeme volt.
A herceg tehát méltó trónörökösnek bizonyult, királlyá azonban sosem válhatott, hiszen 1031. szeptember 2-án vadászat közben halálosan megsebezte őt egy feldühödött vadkan.
A mindössze 24 éves Imre halála nehéz helyzetbe hozta az uralkodót, ugyanis nem volt több gyermeke, így nővérének fia, a velencei Orseolo Péter lett az örököse István 1038-as halála után.
Péter király nemrég azzal került be a köztudatba, hogy az augusztus 20-ai tűzijáték narrációjában „áruló Péternek” nevezték, akinek idegenek súgtak, majd mikor a magyarok ezért elűzték, idegenek seregével támadt Magyarországra, végül hűbérként átadta a királyságot a német-római császárnak. Hogy ebből mi az igazság, arról itt írtunk bővebben.
Csodák sora köthető Imre herceghez
Imre herceg szentté avatását I. (Szent) László királyunk kezdeményezte, aki a történészek szerint többek között ezzel igyekezett megerősíteni legitimitását. Imrével egy esztendőben négy másik magyar szentet is avattak, Zoerard-András és Benedek remetéket július 17-én, István királyt augusztus 20-án, Gellért püspüköt pedig szeptember 24-én emelhették be a legnagyobb tiszteletben álló keresztények közé.
Imre halálakor és halála után a legendák szerint számos csodás esemény történt, az egyik Szent Euszébioszhoz kötődik, és így szól:
…ugyanabban az órában, amelyikben Szent Imre meghalt, Szent Euszébiosz, a palesztinai Caesarea érseke, amikor a papsággal és a néppel együtt körmenetben vonult, angyalok kellemes hangját hallotta a magasban. Szívét egészen kitárva Pannónia első királyának, Szent István fiának, Szent Imrének a lelkét látta felfelé vitetni. De ott volt az ördögök sokasága is, mintha valamit még felfedezhetnének benne, hogy ennek a nagy hitvallónak még valami akadályt állíthassanak. És amikor Szent Euszébiosz ezen a látomáson elcsodálkozott, ugyanebben az órában hallotta felülről, hogy Szent Imre lelke ujjongással vitetett a mennybe. Ugyanez a látomás és a kellemes dallam is Szent Euszébiosz imádságára egy esperesnek is megmutatkozott
– idézi a Magyar Kurír.
Egy másik csodatétel egy német katonához, bizonyos Konrádhoz köthető, akinek szörnyű bűnei VII. Gergely pápát is megdöbbentették – jegyzi meg a Múlt-kor. Az egyházfő nem volt hajlandó feloldozni Konrádot az általa elkövetett gaztettek alól, sőt páncélt adatott rá, amelyeket vaspántokkal erősíttetett meg. A katolikus egyházfő ezután útjára bocsátotta őt, akinek azt tanácsolta, a szentek nyughelyénél keressen felmentést a bűnei alól. Konrád sokáig vándorolt, de csak Szent Imre sírjánál talált feloldozást, itt esett le róla a pápa által a testére erősített páncél is.
The post Ezért avatták szentté István király fiát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
