Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség keddi budapesti konferenciáján beszélt az egészségügy állapotáról, leendő fejlesztésekről és szigorításokról. Azt mondta a kórházigazgatókkal, orvosokkal és egészségügyi szakemberekkel megtelt Aquaworld Resort közönségének, hogy társakat keres a magyar egészségügyi rendszer modernizálásához, az egészségpolitika céljainak megvalósításához, mert „csak vezető döntésekkel nem lehet ezt a feladatot végrehajtani, elhivatott társakra is szükség van.”

Pintér Sándor az Európai Unió egyik legjobb egészségügyi rendszerének felépítését tűzte ki célul, szerinte megvannak azok az alapok, amelyekre fel lehet építeni „egy kiváló egészségügyi rendszert.” Azt is mondta, amit korábban már többször is hangoztatott:

Nem akarok gyógyítani, szervezni akarok.

Ehhez kiemelte, hogy a nyolc éve működő EESZT-ben valamennyi orvosi beavatkozás megtalálható: „Kevés ország mondhatja el magáról, hogy valamennyi orvos-beteg találkozó rendszerbe van szedve.” Kiemelte azt is, hogy a kórházakban hamarosan bevezetik az egységes informatikai rendszert, a szakellátásban pedig már működik a betegirányitási rendszer.

Az EESZT-ben 2017. november 1. óta 430 millió járóbeteg-ellátás történt a nyolc év alatt, fekvőbeteg ellátásban 16 millió, laborellátásban pedig 60 millió. 1600 milliárd e-recept került fel a rendszerbe, valamint 40 millió beutaló, a lakosság pedig több, mint 130 millió esetben jelentkezett be.

A belügyminiszter külön beszélt a laborbeutalókról, amelyek 85 százaléka e-beutaló, tíz százaléka az ellátóknak azonban nem hajlandó ezt használni, ami megnehezíti a laboratóriumok munkáját és az EESZT-nek is hátrányára van. A tárcavezető szerint el kell jutni oda, hogy a laboratóriumi területen 100 százalék közeli legyen az elektromos úton történő beutalás.

Egyórás, kevésbé strukturált beszédében érintette a kórházban hagyott csecsemők helyzetét is. Jelenleg 300 gyerek van kórházakban, a szoiális ellátásukat (bölcsőde, nevelőszülökhöz kerülés), „jövő év március 31. meg fogjuk oldani” – ígérte a belügyminiszter, aki azonban azt nem fejtette ki, mi lesz április 1-től a kórházban hagyott csecsemők sorsa.

Az alapellátásról szólva elismerte, hogy nincs elég háziorvos. A helyzet egyik megoldása lehet szerinte az, hogy kötelező háziorvosi gyakorlatot vezetnének be az orvostanhallgatók számára, „hátha kedvet kapnak a fiatalok a háziorvosláshoz.”

Beszélt az alapellátás modernizálásáról is, itt a kompetencibővítést emelte ki, vagyis, hogy a háziorvosok több feladatot lássanak el a rendelőkben, csökkentve ezzel a szekrendelők terheltségét. Azt mondta, a háziorvosi komepetencialistát át kell nézni, szükséges a bővítés, ahogy a beutalási szabálykönyv átszervezése is. Fontosnak tartja a szakorvosi javaslatra kiírható gyógyszerek egyszerűsítését is. A házirovosok komtenciabővítéséről nemrég Takács Péter beszélt részletesen:

Pintér Sándor külön beszélt a járóbetegirányítási rendszerről, amelyben már 26 millió publikált időpont van, a háziorvosok 140 ezer esetben foglaltak időpontot a rendszerbe. Elismerte, hogy a betegeknek sokszor sokat kell várakozniuk a rendelésre, de hozzátette, sokan nem mennek el a már lefoglalt időpontra.

Pintér Sándor szankcionálná a renitens betegeket, de azt mondta, ettől nagyon óvják, mert ez „túl rendőri gondolkodás”, így egyelőre eltekint a büntetéstől.

A belügyminiszter a renitens orvosokról is szót ejtett. 1964 szakrendelést vizsgáltak és kiderült: 53 százalékukban nem volt betegellátás az első fél órában, hiába volt időpont, nem kezdődött meg a szakrendelés. 719 esetben az utolsó félórában nem volt rendelés. A rendelések 16 százalékában sem az első, sem az utolsó félórában nem volt rendelés. Ezt a beléptető rendszerrel lehet javítani Pintér Sándor szerint.

Kialakították és működik már az egészségügyi személyzeti nyilvántartási rendszer, amely tartalmazza valamennyi alkalmazott valamennyi adatát. A miniszter kiemelte, a pandémia alatt nem tudták, hány orvos van, ki milyen végzettséggel rendelkezik, most végre van egy központi rendszer, amelyben ezek az adatok fent vannak.

Mindent mérni kell, ami mérhető, ami nem mérhető, azt azzá kell tenni

– fogalmazott Pintér, amikor rátért a kórházigazgatók teljesítményére. Nagy különbségeket tapasztalt a kórházvezetés területén, szerinte vannak igazgatók, akik „kiesnek az NB1-ből.”

Az igazgatók munkáját 30 indikátorból álló rendszerrel mérik, az indikátorok között a vezetői képesség, a kutatáshoz való hozzáállás és az orvosi tevékenység is szerepel.

Természetesen az orvosok jelenlétét is monitorozta a belügy: 2023 és 2025 között 16 intézmény 54 osztályán 710 orvos jelenlétének ellenőrzésekor kiderül, az orvosok 47 százaléka nincs jelen munkaidőben. Ez Pintér Sándor szerint elgondolkodtató.

A kórházi adósságról szólva azt mondta, 2025-re összesen 230 milliárd forinttal több jut az intézmények adósságrendezésére, 2026-ra 80 milliárd forintot át kell ebből delegálni. Azt kérte a kórházaktól, hogy ne lépjék túla költségvetésüket, ha mégis, akkor tételelesen megvizsgálják, hogyan történt ez.

Pintér Sándor ritkán tart előadást az egészségügyről. Majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt beszélt a mai beszédében is említett témákról:

The post Pintér Sándor nem gyógyít, hanem szervez, és a renitens betegeket büntetné first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu