Az emberi történelemben számos kifejezetten sötét időszakot találunk, ha végigtekintünk az évezredeken, megállapíthatjuk, hogy a tartós béke és jólét nem fajunk alapállapota. Hogy melyik volt történetünk legsúlyosabb esztendője, az meglehetősen szubjektív kérdés, sok szakértő azonban

az 536-os évet tekinti a valaha volt legrosszabbnak.

A történetet az IFLScience dolgozta fel.

Megbolondult időjárás

Az ok egy vulkán, talán az El Salvador-i Ilopango, esetleg egy izlandi tűzhányó kitörése vagy egy szerencsétlen kitöréssorozat volt. Ami biztos:

536-ban úgynevezett vulkanikus tél alakult ki a légkörbe áramló, a napfényt blokkoló részecskék miatt.

Egy 538-ban írt levélben Cassiodorus római államférfi és író arról számolt be, hogy az emberek rémültek, a nap pedig elvesztette szokásos fényét, és kékessé vált. Prokopiosz bizánci történetíró ekkoriban a Közel-Keleten élt, ő szintén a ködös nap okozta félelemről írt.

A jelenségre számos fizikai bizonyítékot találtak az évek során, dániai fák évgyűrűi például rendkívüli keskenységet mutatnak a 6. század közepén, ami egybeesik az eseménnyel, de grönlandi és antarktiszi jégmagok is savas porfelhőről árulkodnak. Minden jel arra utal, hogy az 536-os évben drasztikus klímaváltozás zajlott.

Veszélyes láncreakció

A hőmérséklet csökkenése miatt az északi féltekén a mezőgazdaság összeomlott, kis jégkorszak vette kezdetét, amely 540 és 547 közötti kitörésekkel tovább erősödött. A Föld éghajlata alapjaiban rendült meg, Kínában nyáron havazott, Dél-Amerikát aszály sújtotta, mindez pedig rendkívüli gazdasági, társadalmi és politikai következményeket vont maga után.

Az éhínség elkerülhetetlen volt, ráadásul sok régióban pestisjárvány tört ki, ami évekkel később a mediterráneumon végigsöprő, emberek millióival végző Justinianus-pestisben csúcsosodott ki. Egyes kutatók szerint a természeti katasztrófa és a betegség kombinációja megalapozta a Bizánci Birodalom lassú összeomlását.

Bár közvetlen bizonyíték nincs a korabeliek hangulatára, sok történész úgy gondolja,

hogy az 536-os év történelmünk egyik, ha nem a legsúlyosabb esztendője volt, hatásai hosszú ideig kitartottak és messzire értek.

A következmények messze túlmutattak a Földközi-tenger térségén, a hűvösebb, szárazabb Közép-Ázsiában például csökkentek a legelőterületek, sok nomád törzs így kelet felé, Kína irányába vándorolt, konfliktusok sorozatát indítva el. Az egyik törzs utóbb a Bizánci Birodalommal szövetkezve nagyban hozzájárult a perzsa Szászánida Birodalom bukásához.

Noha a vulkáni tél számos térséget térdre kényszerített, bizonyos területeken kedvező hatásokkal járt, az Arab-félsziget például extra csapadékot kapott, lehetővé téve a helyi hatalmak felemelkedését.

The post Ez volt az emberiség legrosszabb éve first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu