Gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér 1664. november 18-án hunyt el. A korabeli magyar politikai élet, a hadtudományi- és szépirodalom egyik legjelentősebb alakja Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt, halálát sok kortársa összeesküvés-elméletekkel próbálta magyarázni – írja a Rubicon.

Ki volt Zrínyi Miklós?

Zrínyi egy ősi horvát nemesi család fiaként 1620-ban született. Édesapja, Zrínyi György hat éves korában váratlanul elhunyt, ezután Miklós és öccse Pázmány Péter esztergomi érseknél nevelkedett. Miután az árvák nagykorúvá váltak, hazatérhettek ősi családi birtokaikra, amelyek közül Miklós az északabbi, muraközi és dunántúli területeket választotta. Ezen uradalmak fekvéséből eredően szinte állandó hadakozásra kényszerült a végeken portyázó törökökkel szemben, emellett katonai szolgálatot tett a harmincéves háborúban és az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen vívott harcokban is hűen szolgálta III. Ferdinándot, akinek egy alkalommal – 1645 során – az életét is megmentette.

Zrínyi igazi vitézként harcolt a csatákban, ezzel hamar kiérdemelte Horvátország főkapitányi címét, majd a báni méltóságot is elnyerte. A bécsi udvar ugyanakkor rossz szemmel nézte, hogy a horvát arisztokrata gyakran betört a törökök által megszállt Magyarország területére is. A Habsburgot attól tartottak, ezzel háborút kockáztat az Oszmán Birodalom ellen. Zrínyi felismerte, hogy az osztrákok számára csak másodlagos cél volt az ország felszabadítása, ő azonban nélkülük is belevágott volna egy erre törekvő háborúba.

Egy 1663-64 telén vezetett merész hadjárat során mélyen benyomult a török hódoltság területére, és felégette az eszéki hidat, így készítve elő Kanizsa tavaszi ostromát. A vakmerő vállalkozás nyomán egész Európa a hadvezér nevét dicsőítette – számos uralkodó kitüntetéseket is küldött számára –, a téli hadjárat termését azonban nem sikerült learatni, a Haditanács ugyanis Zrínyit visszarendelte Kanizsa alól.

Vaddisznó ölte meg a bátor vitézt

A kudarc utáni eseményekben Zrínyi már nem tudott szerepet vállalni, 1664. november 18-án ugyanis vadászat közben halálos baleset érte. A későbbi erdélyi kancellár, Bethlen Miklós 22 éves ifjúként szemtanúja volt a történteknek. Leírása szerint a horvát ban aznap egyedül eredt egy megsebzett vadkan nyomába. Később mások is utánaindultak, ők már a földön heverve találtak rá Zrínyire, akinek hátán egy vaddisznó állt. Az állat agyarával nyakon szúrta Zrínyit, inait szétszakította, a seben keresztül aztán hamar elvérzett.

Zrínyit nemcsak bátor hadvezérként, de tehetséges költőként, a Szigeti veszedelem szerzőjeként és tekintélyes politikusként is ismerték. Elvesztése nagy trauma volt kortársai számára, sokan összeesküvést sejtettek halála mögött.

Lapunk rendszeresen emlékezik meg a valaha élt legnagyobb magyarokról cikkek formájában, ezek közül néhány alább elérhető:

• Így halt meg az atombomba magyar atyja
• Tüdőgyulladás ölte meg a világhírű magyar zeneszerzőt
• Így halt meg Magyarország első királya
• Haláláig a török ellen küzdött Hunyadi János
• Így halt meg Rejtő Jenő
• Megalázták zseniális felfedezéséért a magyar orvost

The post Vaddisznó szúrta át Zrínyi Miklós nyakát first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu