A pattintott kőbaltától hosszú út vezetett a coilgun-okig (olyan fegyver, amelyben nem puskapor, hanem elektromágnes gyorsítja fel a lőszert), vagy ahogy az öltözködésben az állatbőröktől eljutottunk a részben vagy teljesen szintetikus szálakból készült szövetekig, úgy a székelés utáni higiéné is nagy változáson ment át. Az ókorban még köveket, mohát, leveleket, kagylóhéjat vagy kerámiadarabokat is használtak erre a célra, a rómaiaknál pedig már megjelentek a közös használatú, ecetbe vagy sós vízbe áztatott szivacsok is. Kínában az időszámításunk előtti századokban bambuszpálcikákra tekert textilmaradékokkal végezték a tisztálkodást, és a toalettpapír első írásos említése is tőlük származik az időszámításunk utáni 6. századból.

Ez volt a vécépapír elődje

Ami ma a mindennapi, bevett gyakorlatunk része, az Európában a 19. századig ismeretlen volt – előtte, az 1700-as évek elején a korszak leggyakoribb „higiénés eszköze” a kukoricacsutka volt. Először „gyógyhatású papír” néven került a piacra a modern vécépapír elődje a 19. század közepén, és csak jó negyven évvel később terjedt el a perforált vécépapír, leváltva az addig erre a célra használt újságpapírt. Ma már mindenki tudja, mire való a vécépapír vagy a nedves törlőkendő – habár bizonyos egészségi problémák, például aranyeres panaszok miatt érdemes újragondolni a tisztálkodási rutinunkat. Az aranyérnek ugyanis mind a vécépapír, mind a nedves törlőkendők alkalmazása sokat árthat.

Aranyérkockázat a mellékhelyiségben?

Kevesek számára ismert összefüggés, hogy az angolvécén töltött idő hossza egyenesen arányos az aranyér kialakulásának kockázatával. Ennek a testhelyzetnek köze nincs a székelés mechanizmusához ideálisnak tekinthető testtartáshoz. Az ülő testhelyzetben kialakuló tartós nyomás hatására a vénafalak kitágulnak, elvékonyodnak. A végbél vénás fonata előeshet, fájdalmas, gyulladt csomók alakulhatnak ki benne – ezt nevezzük aranyérbetegségnek. Bár kétségtelenül kényelmes, mégsem éri meg a fűtött, világos fürdőszobában végigolvasni a napi sajtót vagy görgetni a közösségi médiát. Igyekezzünk legfeljebb öt percet tölteni a mellékhelyiségben, ha meg akarjuk előzni a kellemetlen panaszokat!

Melyik a legalkalmasabb tisztálkodási eszköz?

Nemcsak a vécén töltött idő számít, hanem az is, hogyan tisztítjuk az érintett területet. Ugyanis az érzékeny bőrfelületet felsértheti a durva felületű vécépapír, arról nem is beszélve, hogy azzal nem tudjuk alaposan eltávolítani a székletben található baktériumokat. A sérült vénafalakon átjutó baktériumok hatására az aranyér begyulladhat, ami kifejezetten fájdalmas. A nedves törlőkendőnek szinte mindig van zsíroldó összetevője, amely szárít és irritál. A legkíméletesebben tiszta vízzel távolíthatjuk el a visszamaradó szennyeződéseket. Aranyérproblémák esetén érdemes kerülni az erős tisztálkodószereket vagy a túlzott dörzsölést.

Proktis-M tisztítóhab – az aranyér szakértőjétől

A végbélkörnyéki higiéné egyik új és kényelmes eszköze a Proktis-M tisztítóhab, amelyet a végbélnyílás környéki nyálkahártya alapos, de kíméletes tisztításához fejlesztettek ki. Alkalmazásakor nem kell kézzel érinteni vagy dörzsölni az érzékeny bőrfelületet, elég felpermetezni, majd vízzel leöblíteni a habot. Az ápoló, nyugtató, bőrpuhító összetevőket tartalmazó Proktis-M tisztítóhab bőrgyógyászatilag tesztelt, nem szárítja ki az érzékeny területet, ezért akár naponta többször is alkalmazható. Kiszerelése gazdaságos: napi két használat mellett több mint három hónapra elegendő. A mentolos hab hűsítő érzést ad, a készítményben található összetevők pedig ápolják és védik a bőrt.

The post Kultúrtörténet alulnézetből: toalett-történelem az ókortól napjainkig (x) first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu