Lakatos Péter, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke volt a Bázishatás podcast harmadik adásának vendége. Beszélt az új adócsomagról, a folyamatban lévő bérmegállapodásról, a vagyonadóról és a hazai versenyképességről is.
Először azonban a magyar labdarúgó válogatott vasárnapi vereségéről kérdeztük, amivel eldőlt, hogy nem leszünk ott a 2026-os világbajnokságon. A szókimondásáról híres vállalkozót állítása szerint nem igazán érdekli a futball.
Ettől ne legyünk depressziósak, örömre és szomorúságra is van más elég okunk.
Szerinte egy viszonylag kis országnak, mint Magyarország, olyan sportágakban van reális esélye hosszabb távon nagyot alkotni, ami „niche”, tehát szűk piaci rést tölt be, mint a vízilabda vagy a kajak-kenu.
Az MGYOSZ elnöke jóval magabiztosabban nyilatkozott a folyamatban lévő bértárgyalásokról, az új vállalkozói adócsomagról (ideértve olyan kényesnek mondott témákat is, mint a progresszív személyi jövedelemadó és a vagyonadó) és a versenyképességi problémákról. A minimálbérről elmondta, hogy a hároméves bérmegállapodás algoritmusa alapján 11,3–11,5 százalékos minimálbér-emelés adódna, de a gazdasági realitás ennél alacsonyabb emelést diktál.
Azt gondolom, kétszámjegyű lesz a minimálbér-emelés, de számítunk a kormány kontribúciójára
– mondta a vállalkozó, reagálva arra a kimondott, ki nem mondott üzenetre az állam részéről, hogy kész járulékcsökkentéssel megolajozni a munkaadók és munkavállalók megállapodását.
Ha a gazdaság egészében nézzük a bérek alakulását, akkor szerinte technikailag egy átlagos, 5 százalékos emelés adódik, tekintettel a nulla közeli GDP-re és a 4 százalék feletti inflációra. Ezen a ponton hangzik el a címben idézett mondata:
A magyar társadalom tartozik annyival a magyar nemzetnek, hogy hatékonyabban dolgozik.
A kormány és a Tisza adóterveiről is beszéltünk.
Lakatos Péter szerint Magyarországon adózás szempontjából a vállalkozásoknak, tulajdonosoknak alapvetően nincs rossz dolguk. Ugyanakkor az újraelosztás szintjét magasnak tartja. Szerinte a különadókat, mint ahogy más adónemeket, nem önmagukban kell vizsgálni, hanem az adórendszer egészében. Ebből a logikából levezetve az a – hangsúlyozottan – magánvéleménye, hogy nem kellett volna azt mondania a kormánynak, hogy ezek átmenetiek, ha az adórendszer alapja a fogyasztás megadóztatása.
Ami a Tisza adóterveit (szja, vagyonadó) illeti, a szakmai elemzése végén erre az álláspontra jutott:
Nehogy már az üzletemberek, vállalkozások képviselői küzdjenek a nagyobb adóterhekért! A munkaadók képviselőjeként – jogosan – másra váltanának le, ha ezzel jönnék elő.
Amikor a magyar gazdaság általános állapotára terelődött a szó, kiderült, hogy vendégünk nincs jó véleménnyel a hazai cégvezetők ambícióiról. Szerinte „nem elég éhesek, elérnek egy szintre, és nem harapnak tovább”. Sokan, főleg a 25–38 év közötti korosztály „krémje”, külföldön próbál szerencsét, ez szintén gyengíti a gazdaság erejét.
Arról is beszéltünk, miért eshetett pont az akkugyárakra a választás az újraiparosítás során.
Amiről még szó esik a műsorban:
- miért nem volt jelen az MGYOSZ az adócsomag bejelentésekor?
- Miért nem tud őszintén haragudni a III/III-asokra?
- Mikor tud ártani a kedvezményes hitel?
- Németország bénázik, Kína viszont nyomul.
Bázishatás
Műsorunkban Baka F. Zoltán kérdezi négy állandó szakértőnk egyikét. Első vendégünk Simor András volt jegybankelnök volt. Őt követte Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója. Lakatos Péter, a Videoton társtulajdonosa, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke után Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája érkezik majd stúdiónkba.
The post Lakatos Péter: A társadalom tartozik a nemzetnek azzal, hogy hatékonyabban dolgozik first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
