Így halt meg Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja 170 éve, 1855. november 19-én hunyt el. Költőként és iróként egyaránt maradandót alkotott, neki köszönhetjük egyebek mellett a Szózat, A vén cigány, a Csongor és Tünde és a Zalán futása című műveket.

Vörösmarty költöként és íróként is nagyot alkotott

Vörösmarty 1800. december 1-jén született Pusztanyéken (ma Kápolnásnyék), egy katolikus nemescsaládban – írja Pintér Jenő magyar irodalomtörténész könyvében. Már gimnazista korában kitűnt jó eszével, tanulmányai mellett különórákat adott, hogy pénzt keressen. Egytemei tanulmányai mellett a gazdag Perczel családnál volt nevelő, majd jogi diplomájának megszerzése után ügyvédnek állt, ám költői tervei ezt a karriert is rövidre zárták.

Első nagy irodalmi sikerét a Zalán futásával érte el 1825-ben, ezt követően megbízták egy folyóirat szerkesztésével, a frissen alapított Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, az 1830-as évek végére az ország egyik legnagyobb tehetségeként tisztelték. Dicsőségével azonban nem járt együtt anyagi jólét, költőként ekkor ugyanis nehezen lehetett megélni.

Vörösmarty Mihály halála

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei őt is magukkal ragadták: csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, képviselőséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt, a világosi katasztrófa után bujdosni kényszerült. A sok izgalom tönkretette, megtört lélekkel vonult szülőföldjére, falusi gazda lett, szűkös viszonyok között éldegélt nejével, fiával és két leányával.

Mindeközben súlyos szívelégtelenség kínozta, amely miatt életének utolsó éve szenvedéssel telt. Az orvosi kezelések miatt családjával Pestre költözött, itt halt meg 55 éves korában, 1855. november 19-én. Tiszteletére hatalmas, díszes temetést rendeztek, elvesztését országos gyász övezte. Nevét ma számos intézmény, közterület viseli.

Lapunk rendszeresen emlékezik meg a valaha élt legnagyobb magyarokról cikkek formájában, ezek közül néhány alább elérhető: