Szakértők egy csoportja rekonstruálta a csók evolúciós eredetét – írja a BBC. A csapat arra jutott,

hogy az első száj-száj csók több mint 21 millió évvel ezelőtt, az emberek és más főemlősök közös őseinél csattanhatott el.

A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember is csókolózhatott interakciói során.

A viselkedés napjainkban nemcsak fajunknál, hanem számos rokonunknál, így a csimpánzoknál is megfigyelhető. Azért különösen érdekes, mert nem kínál nyilvánvaló túlélési vagy reprodukciós előnyt, mégis elterjedt az emberi társadalomban és az állatvilágban – magyarán evolúciós rejtélyről van szó.

Dr. Matilda Brindle, az Oxfordi Egyetem munkatársa és kollégái más állatok csókolózásának bizonyítékait felkutatva rekonstruálták az evolúciós családfát. Csókként azt határozták meg, amikor az ajkak vagy a szájrészek táplálékátadás nélkül összeérnek, ám a definíción tovább szűkítettek egyetlen élőlénycsoportot kiemelve.

„Az emberek, a csimpánzok és a bonobók is csókolóznak” – mondta Brindle, hozzátéve, ez alapján valószínűleg a legutolsó közös ősük is.

Úgy gondoljuk, hogy a csók valószínűleg mintegy 21,5 millió évvel ezelőtt alakult ki a főemlősöknél

– nyilatkozta.

A definícióba illő viselkedést farkasok, prérikutyák, jegesmedvék, sőt még albatroszok esetében is leírtak már, a csapat azonban a főemlősökre fókuszált. Egy korábbi tanulmány kimutatta, hogy a modern emberek és a neandervölgyiek közös szájmikrobával bírtak, ami Brindle szerint azt jelzi, hogy a két ág szétválása után hosszú időn át nyálcserét folytatott.

Fontos kiemelni, hogy a friss eredmények sem adnak választ a csókolózás kialakulásának okára. Korábban több elmélet is született a jelenségre, az egyik alapján a csók a társ ápolásának vagy egészségi állapotának felmérését szolgálhatta. Brindle abban bízik, hogy vizsgálatuk közelebb visz a rejtély megoldásához.

The post Ekkor csattanhatott el a világ első csókja first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu