A vállalatok az Európai Bizottságnak küldött levelükben kijelentették, hogy a horvát olajvezetékeket üzemeltető Janaf arról tájékoztatta a Mol-t és szlovák leányvállalatát a Slovnaft-ot, hogy csak akkor kapják meg a már megvásárolt és szállításra beütemezett nyersolajat, ha a Mol és a Slovnaft beleegyezik további mennyiségek vásárlásába, ami a JANAF rendszerébe “technikai készletként” kerül be – olvasható a közleményben.
Az Adria vezeték üzemeltetőjének kérése meglepetésként érte a Mol-t, mivel ez korábban nem volt probléma a Janaffal való együttműködésében, és a szerződésben sem szerepel ilyen kitétel. Ráadásul a kérés szembe mehet a cégek által aláírt szerződés feltételeivel.
A magyar olajcég állítása szerint nemrégiben a Janaf nem tudta időben leszállítani a megrendelt mennyiséget, és jelezte, hogy a jövőben is csak hasonló feltételek mellett tudja teljesíteni a szállítást. Ez a gyakorlat azonnali és komoly következményekkel jár, mivel a Janaf infrastrukturális pozícióját kihasználva egyoldalú változtatásokat hajt végre a nem orosz nyersolaj szállításához való hozzáférést szabályozó szerződésben – írták a Mol-tól.
Ez szerintük aláássa a MOL és a Slovnaft képességét arra, hogy beszerezze a jogszabályi megfeleléshez szükséges nem orosz kőolaj mennyiségeket, valamint biztosítsa a szlovák finomító folyamatos és biztonságos működését, amely kulcsszerepet játszik több EU-tagállam üzemanyagellátásában.
A horvátok eddig minden vádat visszautasítottak
Október végén a Mol amiatt került perpatvarba a Janaffal, mert a cég szerint a cég szlovákiai leányvállalatánál azt állították, hogy a horvátok technikai okokra hivatkozva visszafogták a pozsonyi finomítóhoz irányuló, nem orosz eredetű kőolajszállításokat. Erre Janaf kemény hangú állásfoglalásban közölte, hogy hamisnak és alaptalannak tartja a Mol bejelentését és elutasítja a szerződésszegéssel kapcsolatos állításokat.
Még korábban szintén egymásra mutogatáshoz vezetett a Mol és a Janaf közös szeptemberi kapacitástesztje, amelynek keretében az Adria kőolajvezeték horvát szakaszának teljesítőképességét vizsgálták. A tesztek célja az volt, hogy igazolják, képes-e a vezeték hosszabb ideig stabilan, maximális kapacitással működni, hogy Magyarország és Szlovákia számára elegendő mennyiségű kőolajat hozzon fel az Adriai-tengerről.
A Mol szerint az Adria-vezeték már jól ismert kapacitás- és árproblémáin túl ez a közelmúltbeli fejlemény is újabb bizonytalanságot vet fel. Felmerül a kérdés, hogy mennyire működik megbízhatóan a déli vezetékrendszer, amely nagyon fontos lehet az orosz olaj – Európai Unió által javasolt – fokozatos kivezetésének megvalósíthatósága szempontjából.
Slovnaft és a MOL arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzet alakulását. Ugyanakkor a két vállalat úgy véli: a Janaffal fennálló üzleti kapcsolatot vissza tudják terelni a professzionális együttműködés, az átláthatóság és a tisztességes piaci feltételek útjára.
The post Szintet lépett a magyar-horvát energiaháború: Brüsszelben tesz panaszt a Mol first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
