Gyakran előkerült a hírekben az utóbbi időben az ukrán hírszerzés magyarországi tevékenysége, nemrég viszont a magyar titkosszolgálat egy, a 2010-es évek második felében Brüsszelben végrehajtott akciója keltett botrányt. A brüsszeli kémügyet feldolgozó, a 2017-ben történt lebukás hátterét is bemutató, a Direkt36 által közölt riport szerint a magyar hírszerzés – az Információs Hivatal (IH) – kémtevékenységet folytatott az Európai Unió központjában.

Forrásunk szerint azonban a lebukással nyilvánosságra került műveletnél sokkal komolyabb, profibb kémkedés is folyik Európában a magyar hírszerzés részéről, amiből viszont nincs botrány. Sőt, nemcsak az Európai Unió rovására folyik kémkedés, hanem a tagállamok egymás ellen is bevetnek hírszerző ügynököket – így természetesen a magyar szolgálatok is jelen vannak a fontosabb európai fővárosokban. Ez annyira nem is meglepő, az viszont elgondolkodtató, hogy az unió sokkal védtelenebb, kiszolgáltatottabb a kémkedéssel szemben, mint az egyes tagállamok, mivel Brüsszelnek nincs önálló hírszerző, illetve elhárító szerve. Ráadásul jogilag is sokkal nehezebb üldözni az EU elleni kémkedést, hiszen az unió nem számít önálló államnak.

A Direkt36 cikkében feltárnak egy konkrét esetet is, amikor a brüsszeli magyar állandó képviselet (ÁK) egyik diplomatája

megpróbált egy beszervezési nyilatkozatot aláíratni, hogy az Európai Bizottság dolgozója legyen hivatalosan is az IH úgynevezett titkos munkatársa.

Utánajártunk, mi történhetett, miért buktak le a hírszerzők, és mennyire gyakori az ilyen eset. Kémkedik-e Magyarország az unióban, illetve mennyire jellemző az uniós, illetve NATO-tagok egymás elleni kémkedése? Továbbá a dolognak a nemzetállamoktól eltérő jogi szabályozásában is próbáltunk kiigazodni.

∗

Egyik forrásunk úgy látja: az ügy kipattanásának egyértelműen politikai oka volt.

The post „Sokkal nagyobb rizikó Washingtonban kémkedni, mint egy uniós intézményben” – mit csinál a magyar hírszerzés Európában? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu