Kötelezettségszegési eljárást indít és felszólító levelet intéz Magyarországnak az Európai Unió, mivel nem tartotta be az uniós szabályokat a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésekor – írja HVG.hu.
A Bizottság úgy véli, hogy az eljárásban alkalmazott jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak és a koncesszió 35 éves időtartama meghaladja az uniós irányelv által elfogadott maximumot.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az EU koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályainak célja „a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódjának és a koncessziók verseny előtti megnyitásának garantálása”. A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a koncesszió eredeti feltételeit uniós szabályok megsértésével módosították.
A magyar állam 2022-ben kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a Mol Nyrt.-vel, amely szerint a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot.
Kibertámadás
A Bizottság arra szólítja fel Magyarországot, Észtországgal és Lengyelországgal együtt, hogy tartsa be az EU kibertámadásokról szóló irányelvét. Az irányelv az EU kiberbűnözés elleni küzdelme jogi keretének alapvető részét képezi, előírva a tagállamok számára a kiberbűnözéssel kapcsolatos nemzeti törvények megerősítését és büntetőjogi szankciók bevezetését, többek között a nagyszabású kibertámadások esetén is. A tagállamok kötelesek kapcsolattartó pontokat kijelölni, amelyek a hét minden napján elérhetők 24 órában, hogy biztosítsák a nemzeti hatóságok közötti gyors együttműködést.
A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország, Észtország és Lengyelország helytelenül ültette át a kibertámadás irányelvében foglalt egyes intézkedéseit a nemzeti jogba, különösen az egyes bűncselekmények elkövetéséhez használt jogellenes lehallgatásra vagy eszközökre vonatkozó rendelkezéseket.
Büntetőeljárás
Szintén a brüsszeli testület figyelmezteti Magyarországot és Bulgáriát arra, hogy helytelenül ültették át az EU-s jogszabályokat a büntetőeljárásban gyanúsítottak és vádlottak költségmentességére vonatkozóan, ezért kötelezettségszegési eljárást indít. Az irányelv célja, hogy közös minimumszabályokat hozzon létre annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsítottak és vádlottak jogai megfelelő védelemben részesüljenek az egész EU-ban.
A Bizottság észrevette, hogy mindkét tagállamban nem minden érintett fér hozzá a költségmentességhez. Magyarország esetében további problémák merültek fel, mivel a költségmentesség megadása az egyéni kérelmektől függ. Továbbá, bár Magyarország alkalmazza a kötelező védelmet, ez nem terjed ki minden esetre és nem garantálja a költségmentesség gyors megadását.
Fosszilis tüzelőanyag
Magyarországot is felszólítja az Európai Bizottság, hogy ültesse át a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok pénzügyi ösztönzőinek fokozatos megszüntetéséről szóló, elfogadott rendelkezéseket. A jogszabály meghatározza, hogyan érheti el az EU a teljes mértékben dekarbonizált épületállományt 2050-re, számos intézkedés révén és ezáltal hogyan csökkentheti az európai polgárok energiaszámláit az épületek energiahatékonyságának strukturális növelésével.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország, Észtország és Olaszország nem hajtotta végre teljes mértékben a kötelezettségét és nem is magyarázta meg teljes mértékben az önálló fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítésére vonatkozó pénzügyi ösztönzők fokozatos kivezetését a 2025. január 1-jei határidőig.
Közúti infrastruktúra
Végül a Bizottság felszólítja Csehország és Ausztria mellett Magyarországot is, hogy helyesen ültessék át a közúti infrastruktúra használatára vonatkozó útdíjakra és matricákra vonatkozó uniós szabályokat.
Az irányelv célja a közúti infrastruktúra díjainak és a külső költségeknek az EU-ban történő kivetésére vonatkozó mechanizmusok harmonizálása. Míg Csehország, Magyarország és Ausztria nemzeti jogszabályai nagy vonalakban összhangban vannak az Eurovignette irányelvvel, olyan konkrét rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem ültetik át azt helyesen. Magyarország esetében a viszonylati jegy időtartama 120 percre korlátozódik, ami a nem rendszeres úthasználók, például a turisták hátrányára lehet.
The post Kötelességszegési eljárások indulnak Magyarország ellen, az Európai Bizottság több hibát is talált first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
