Ruszin Zsolt adószakértő pontról pontra vette végig a „nagy adókönnyítést”, ahogy ő nevezi a tervezett kormányzati intézkedéseket, és hozzáfűzte a véleményét, egyenként, és összességében is.

• Az alanyi áfamentesség értékhatára 2026-ban évi 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forintra emelkedik.

Megjegyzi, a KATA határértékének az emeléséről nincs szó, ami szerinte súlyos adópolitikai következetlenség.

• Az átalányadózók általános költséghányadát is emelik, 2026-ben 45 százalékra, 2027-ben pedig 50 százalékra.

A saját eszközeivel, nagyrészt a saját helyszínről, a saját időbeosztásban dolgozó menedzsment, ügyintéző, „homeoffice” dolgozó simán kiszervezhető átalányadózó egyéni vállalkozásba és fogadható be tőle a tevékenységéért számla, a korábbi munkaviszonya megszüntetése mellett. Ilyenkor azonos költségszint mellett 20-30% körüli nettó jövedelem emelkedés válik érzékelhetővé az érintett számára. Ez tovább fog javulni 2026-ban és várhatóan 2027-ben is, miközben a munkaviszonnyá való átminősítés konkrét szabályai továbbra is hiányoznak – kommentált.

• A főállású egyéni vállalkozóknál csökkentik a minimálbér 112,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (Szochó) alapját 100 százalékra.

Azt írja ehhez a ponthoz, hogy így még alacsonyabb bevételek esetén is tovább javul a munkaviszonyhoz képest az átalányadózás előnye.

• Kiszélesítik a kisvállalati adóra jogosultak körét. A belépési küszöb 2026-tól 100 fő és 6 milliárd forint árbevétel, a kiléptetési küszöb pedig 200 fő és 12 milliárd forint árbevétel.

Szerinte a nagy bérhányadú, masszívabb cégek még kedvezőbb pozícióba kerülhetnek, ezért egyre több alkalommal várható, hogy trükközni fognak a tulajdonlással, hogy ne legyenek egy nagyvállalat kapcsolt vállalkozásai. A kisvállalati adót egyébként böszmeségnek tartja.

• 100 milliárd forinttal támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat, amely jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházást, felújítást igényel és hat adóéven át vehető igénybe.

Az adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Először a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásra lehet alkalmazni a szabályt – tette hozzá.

• Adókedvezményt kapnak a magyar energiaellátók az infrastruktúra korszerűsítésére, ami a számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető, először a 2026-ban megkezdett beruházások után.

Ruszin Zsolt szerint ez fura, mert miközben különadókkal sújtják ezt a szektort, infrastrukturális beruházásokra lenne szükség, ezért amelyikük beruház, az adókedvezményt kap – rejtélyes, hogy miből, hiszen a különadó után nem marad nyereségük.

• Megemelik a kiskereskedők adósávjait, a kulcsok maradnak. Az új sávhatárok 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forint lesznek.

A becslések szerint 3500 kisebb kereskedelmi cég jár jobban, ami a piac felét jelenti és Ruszin szerint ezek a cégek az adócsökkentést szinte biztosan benyelik, abból a fogyasztók semmit se kapnak majd. A forgalom másik felét adó TOP10 kiskereskedelmi adója változatlan marad, az adócsökkentés egyértelműen „multiellenes” lépés és egyáltalán nem segít az infláción, ami már hónapok óta nem élelmiszeralapú – jegyzi meg.

• Fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését.

Erről a 20 milliárdos adókiesésről a kormányfő a sajtótájékoztató során különösen hosszasan és zavarosan beszélt, mintha érzelmi kötődést mutatna az adóbevételek iránt – kommentált az adószakértő.

• A negyedéves TAO-előleg fizetés értékhatárát 5 millió forintról 20 millióra emelik.

Értékelése szerint a ritkább adóelőlegfizetés könnyebb finanszírozhatóságot jelent és arra igénybe lehet venni az automatikus részletfizetést, illetve megbízható adózó esetén az 1 éves halasztást is. Persze a vérmes könyvelők eleve a „nullajós” bevallást alkalmazzák, kiiktatva teljesen az adóelőleget, hiszen az az önellenőrzéskor az már fel se merülhet – tette hozzá.

• A NAV automatikusan elvégzi a T1041-es biztosítotti bejelentést az egyéni vállalkozóra és
• a 2658-as bevallást csak negyedévente kell elkészíteni.

E két intézkedéshez annyit fűzött hozzá, hogy már csak nagyjából 80 egyéni vállalkozó van, aki havonta küldi be a bevallást és fizeti a járulékokat. Számukra az új rend az átalányadózóknál már ismert negyedéves lesz 2026-tól. Ruszin kiemelte, emellett megvalósítják a 2022-es javaslatát, amely szerint a NAV fogja elkészíteni közel félmillió egyéni vállalkozó biztosítotti bejelentését 2026-tól (a többi egyéni vállalkozó nyugdíjas). A jogellenesen funkcionáló „munkavégzés jellege” rovatot azonban továbbra is „kézzel” kellene bejelenteni, amit törölni kellene és ezt az információt beleolvasztani a 2658-as bevallásba, különben az egész egyszerűsítés idegesítően félsóderes marad – jegyezte meg.

Az adókönnyítő csomagot összességében „80–90 milliárd forintos morzsának” nevezte, amit a „lenn tartott” társadalmi rétegek számára dob a hatalom az országgyűlési választások előtt. Összehasonlításul pedig mellé tette, lám a Samsung SDI újabb 133 milliárd forintos kormányzati támogatást kap új beruházáshoz, így a korábbiakkal együtt összesen már 197 milliárd forint kormányzati támogatást zsebelhetnek be. Ha bővebben is kíváncsi, mit írt az adószakértő, kattintson.

Korábban a Niveus is adott értékelést az adókönnyítő csomagról. Kármán András is összvetette a 11 pontos kormányzati adócsökkentési tervet a Samsung támogatásával, és ő is arra jutott, hogy a magyar vállalkozásoknál a multik többet kapnak a kormánytól.

The post Ruszin Zsolt: 80–90 milliárd forintos morzsa a tervezett kormányzati adókönnyítés first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu