Az 1943-as év Olaszország kiugrásával és a kurszki német vereséggel fordulatot hozott a második világháború menetében, a három szövetséges nagyhatalom, Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió szorosabbra fűzte diplomáciai kapcsolatait. Ennek csúcsa volt Winston Churchill, Franklin D. Roosevelt és Joszif Sztálin találkozója Teheránban, 1943. november 28-án. A négynapos tárgyalássorozat minden szempontból keresztülhúzta Hitler esetleges számításait a szövetségesek megosztásáról, a három vezető ugyanis megállapodott arról, hogy

a küzdelmet Németország totális vereségéig folytatják majd és nem kötnek különbékét a tengelyhatalmakkal

– írja a Rubicon.hu. Emellett a nagyhatalmak hadi tevékenységüket is összehangolták, aminek legékesebb példája az 1944 májusára tervezett Overlord-hadművelet – tehát egy második front megnyitása – volt, illetve az a sztálini ígéret, miszerint Hitler kapitulációja után a Szovjetunió belép majd a Japán elleni háborúba. A hadműveletek összehangolásán túl Churchill, Sztálin és Roosevelt Európa térképét is átrajzolta, a Teheránban kötött előzetes egyezségek pedig döntően meghatározták a közép-kelet-európai térség jövőjét: a térség szovjet érdekszférába került.

A december 1-jén lezáruló teheráni konferencia komoly eredménnyel járt. 1944 júniusában a szövetségesek partra szálltak Normandiában, és végül Sztálin is megtartotta ígéretét, 1945 nyarán hadba lépett az összeomló Japán ellen. Sőt, még a háborús bűnösök nürnbergi pere is e találkozó nyomán folyhatott le. A legfontosabb következménynek viszont mégiscsak a hadműveleti területek kijelölése, Európa kelet–nyugati felosztása bizonyult, hiszen ez az állapot – már a következő, 1945 februári jaltai konferencia eredményeként – egészen a Szovjetunió felbomlásáig megmaradt.

The post Így osztották fel hárman Európát first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu