1943. október 17. A Kispest–Vasas mérkőzésen mutatkozott be az első osztályban. Középcsatárt játszott, de a meccs hőse az ellenfél centere, Tóth Gyula volt, aki mesterhármast ért el. A vendéglátók így álltak fel: Bozsik István – Olajkár I, Csizmadia – Zalai, Pünkösdi, Úrhegyi – Egresi, Nemes, Bozsik József, Badics, Nonn. Az 5-2-re győztes Vasas ebben az összetételben futballozott: Aknavölgyi – Nádas, Aradi – Szentandrássy, Nagy Ferenc, Szomolányi – Németh, Saroveczki, Tóth, Nagy István, Kiszely.
1946. július 6. A Kispest a BSZKRT- (Előre-) pályán 3:2-re legyőzte az MTK-t. A Kiss – Lóth, Herédi – Bozsik, Patyi, Bányai – Béres, Budai I, Mészáros, Puskás, Babolcsay összetételű, 41 pontos csapat ezzel megszerezte az NB I ezüstérmét. Az aranyat az Újpest (47) érdemelte ki, a bronz az FTC-nek (39) jutott.
1947. augusztus 17. Először volt válogatott. Az Üllői úton a Tóth – Balogh II, Laborcz – Bozsik, Szűcs Sándor, Nagymarosi – Egresi, Hidegkuti, Deák, Zsolnai, Szilágyi I összeállítású együttes 9-0-ra kalapálta el a bolgárokat. A gólokat Deák Ferenc (4), Hidegkuti Nándor (3), Zsolnai János és Nagymarosi Mihály szerezte.
1948. szeptember 19. Első gólját lőtte a válogatottban,
Varsóban már az ötödik percben vezetést szerzett a lengyelek ellen.
Megadta a jelet, a többiek – Hidegkuti (2), Szusza Ferenc, Deák, Tóth Mátyás – hozzátettek még ötöt (6-2).
1950. június 11. Az első kettő rangadóján a Honvéd 0-0-t ért el az ÉDOSZ (FTC) vendégeként, így megőrizte négypontos előnyét, és az utolsó forduló eredményeitől függetlenül elnyerte első bajnoki címét. Az Üllői út 32 000 nézője előtt a Ruzsa – Rákóczi, Patyi, Tóth III – Bozsik, Városi – Horváth, Gyulai, Budai I, Puskás Babolcsay összeállítású kispesti együttes ünnepelt.
1952. augusztus 2. Az ötkarikás futballtorna döntőjében Helsinkiben: Magyarország–Jugoszlávia 2-0. Az olimpiai bajnokcsapat így állt fel: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Zakariás, Lantos – Bozsik, Palotás – Hidegkuti, Kocsis, Puskás, Czibor. A gólokat Puskás Ferenc és Czibor Zoltán lőtte.
1952. december 14. A Honvéd 2-2-t ért el Kispesten a Bp. Dózsa ellen, ezzel veretlenül (21 győzelemmel és 5 döntetlennel) hódította el a bajnoki címet. Bozsik valamennyi találkozón szerepelt, ahogyan az 1949/50-es aranyérmes évadban is.
1953. május 1. Bozsik elvtárs lett belőle, országgyűlési képviselővé avatták. Az akkor is buzgón politizáló sportnapilap diadalmasan idézte fel:
Még alig múlt húsz éves, amikor – 1946-ban – belépett a Magyar Kommunista Pártba. A párt formálta, növelte öntudatát, szilárdította jellemét, a legjobb tulajdonságokat fejlesztette ki benne.
1953. augusztus 20. A Népstadion megnyitásán, 78 000 néző jelenlétében a Honvéd 3-2-es győzelmet aratott a Szpartak Moszkva ellen. Az első két kispesti gólt Bozsik, a harmadikat Kocsis Sándor szerezte. Az aréna első hivatalos gólját Jurij Szedov érte el.
1953. november 25. „Az évszázad mérkőzésén” a magyar válogatott 6-3-ra győzött Londonban az angol együttes ellen.
Honfitársaink ötödik gólját Bozsik zúdította a jobb felső sarokba.
1954. május 23. A „visszavágón” az Aranycsapat 7-1-re nyert. A Népstadion 92 000 nézője mámorban úszott, ám a csapaton belül súlyos feszültséget keltett, hogy kiderült: a világbajnokság előtti utolsó hivatalos mérkőzés után – a vezérkar döntése alapján – Bozsik és Puskás a többszörösét kapta a többiek prémiumának.
1954. július 4. A vb döntőjében bekövetkezett „a berni csoda”: NSZK–Magyarország 3-2. Helmut Rahn döntő gólja előtt Bozsik vesztett labdát – a Népsport szerint „dancsolták, a játékvezető azonban továbbot intett” –, Szepesi György pedig azt kiáltotta a rádió mikrofonjába:
The post Gólt lőtt az évszázad meccsén, szövetségi kapitány is volt – 100 éve született Bozsik József first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24sport
