Kirby Air Riders teszt: létezik, hogy jobb, mint az új Mario Kart?

Habár a Switch 2 júniusi megjelenésekor a Nintendo új konzoljának játékkínálata messze nem volt lehengerlő, az év végéhez közeledve már sokkal kedvezőbb a kép.

A nyitójátéknak is nevezhető Mario Kart World és az új gép erőforrásaihoz igazított Zelda változatok után megérkezett a Donkey Kong Bananza, aztán jött egy kibővített Super Mario Party Jamboree, befutott a Super Mario Galaxy-sorozat feljavított változata, lett új Pokémon, megjelent a Hyrule Warriors új része, december elején pedig érkezik a Metroid Prime 4: Beyond – arról nem is beszélve, hogy egyre több, más konzolon is elérhető játék jelenik meg a gépre (pl. Star Wars Outlaws, Assassin’s Creed Shadows). És nem szabad elfeledkezni a november 20-án piacra dobott Kirby Air Riders-ről sem, ami ráadásul a Switch 2-exkluzív programok táborát erősíti.

Méghozzá meglepően ügyesen.

Minden, amit a Nintendo Switch 2-ről tudni érdemes

A Nintendo legújabb konzoljáról, a Switch 2-ről már közöltünk részletes tesztet. Itt nemcsak azzal foglalkoztunk, hogy milyen használni és miben változott a gép az elődjéhez képest, hanem körbejártuk azt is, mivel lehet rajta játszani, egyáltalán, kinek lehet jó választás, valamint megnéztük, milyen további költségekkel kell számolni az amúgy 210 ezer forintért kínált eszköz megvásárlása után.

Kirby Air Riders

Azért írtam fentebb, hogy meglepően, ugyanis elsőre elég elhibázott ötletnek éreztem, hogy a Nintendo kevesebb, mint fél évvel az abszolút húzócímnek számító Super Mario Kart World után előállt egy újabb, hasonló alapokra épülő versenyjátékkal. A programot persze egy bő három évtizedes múlttal rendelkező, jól ismert karakter, Kirby köré építették, de a rózsaszín pufók népszerűsége meg sem közelíti Mario renoméját. Arról nem is beszélve, hogy mégis mi újat lehet mutatni a már emlegetett SMKW után?

Ha valamiben, hát ebben a kérdésben tévedtem, ugyanis az ismerős alapmechanizmus ellenére a Kirby Air Riders több ponton is más, sőt, egyes esetekben többet nyújt, mint a Super Mario-univerzum karaktereit felvonultató versenyjáték.

Mielőtt viszont rátérnék a részletekre, a teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a tesztalanyom nem példa nélküli, hiszen korábban volt már példa ilyen játékra. Az alapvetően platformer játékokból ismerős Kirby az elmúlt három évtizedben számos fura spin-offot élt meg, és ezek között akadt versenyjáték is, a 2003-as Kirby Air Ride, ami a Nintendo egyik kevésbé népszerű gépére, a GameCube-ra jelent meg.

Ennek okán kevesen emlékeznek rá, és még kevesebben próbálták ki – ami olyan szempontból nem probléma, hogy a folytatásnak tekinthető Kirby Air Riders az ott megismert formátumot ülteti át a japán vállalat legújabb masinájára.

Bár a program több játékmóddal (Air Ride, Top Ride, City Trial, Road Trip) várja a felhasználókat, az alapok lényegében mindenhol megegyeznek. Kirbyt vagy a hozzá kapcsolható univerzum egyes szereplőit kiválasztva eltérő képességekkel rendelkező, repülni is képes gépekre pattanhatunk, a pályákon mindenféle power upokat és bónuszokat gyűjthetünk, hogy aztán ezeket felhasználva győzedelmeskedhessünk.

Mindez persze nagyjából a Super Mario Kart-sorozatra is igaz, a Kirby Air Riders viszont egy sokkal technikásabb, és sok helyzetben jóval kaotikusabb (így szórakoztatóbb) élményt biztosít, mint a megjelenés óta az eladási listák tetején tanyázó kollégája.

Nintendo Egy teljesen átlagos pillanat a Kirby Air Ridersben.

A technikásabb rész abból következik, hogy az irányítás elég egyedi, nem csak reflexeket, odafigyelést is igényel. A járművünk automatikusan megy előre, cserébe sokkal jobban kell figyelni a pályán bevethető mozdulatokra, mint egy átlagos versenyjátékban. Az első indítást követően meg is lepődtem, hogy több fejezetes oktatómód tanítja meg a kezelést, de hamar rájöttem, hogy ez szükséges, ugyanis a más versenyjátékokból hozott „tudással” itt könnyen el lehet vérezni. A legnagyobb eltérés talán az, hogy a bal analóg karral a járművünk függőleges mozgása irányítható.

Ennek főleg repüléskor van jelentősége, ugyanis a kart hátra húzva lehet emelkedni, előre tolva pedig alábukni. Igen ám, de ezek a hatások a talajon is aktívak, tehát az előre nyomott kar nyomán a gépünk a földbe áll, jelentősen rontva az esélyeinket.

Ezt azért szokni kell, ahogy azt is, hogy turbót azzal generálhatunk, ha a B gombot nyomva tartva lassítunk, aminek az okos és ügyes használata szintén gyakorlást igényel. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy szintén a B-vel lehet driftelni, a pályán lévő bónuszok durrogtatásán túl a bal analóg kar oldalirányú rázásával mindenféle úti lényeket és a velünk együtt vágtázó ellenfeleket is „csapkodhatjuk”, sőt, Kirby ikonikus szippantós képességével be is kebelezhetjük őket. A hab a tortán, hogy ezekkel az akciókkal tölthető egy speciális csík, ami a maximumot elérve egy olyan kombót eredményez, amivel egyszerre több opponens is ideiglenesen likvidálható. Már a Mario Kart is egy elég nagy száguldó őrület, de a Kirby Air Riders erre rátesz még egy lapáttal, olyan káoszt (és szórakozást) eredményezve, amire csak ritkán van példa.

Kirby Air Riders teszt Nintendo Switch 2 — Nintendo A Kirby Air Riders helyszínei sokszor egészen lenyűgözőek.

A változatosság most is gyönyörködtet

A tesztalanyunk abban is hasonlít a Mario Kartra, hogy az elérhető karakterek és különböző speciális képességekkel rendelkező járművek fokozatosan nyithatók meg, illetve ezek mellett mindenféle kozmetikai kiegészítőket, illetve olyan extra elemeket gyűjthetünk a ránk váró feladatok és kihívások teljesítésével, amelyekkel az online rendszámunk szabható testre – utóbbinak főleg a multiplayer mérkőzéseknél van szerepe, hiszen ez reprezentálja az elért eredményeinket.

Pályából összesen 18-at kapunk (ebből 9 az eredeti Kirby Air Ride feljavított helyszíne), ami azért elég bőséges, ám egyáltalán nem kell beérnünk ennyivel, hiszen a hagyományos, az elsőként célba érést díjazó Air Ride mód mellett kapunk egyéb lehetőségeket is.

A Top Ride lényegében ugyanaz, csak felülnézetből, ami teljesen más megközelítést igényel, mint a teljesen 3D-s pályán játszódó futamok, a City Trial pedig a Super Mario Kart Worldhöz hasonlóan egy nyitottabb, szabadon bejárható terepet biztosít, ám ellentétben a konkurenssel, itt nem vagyunk magunkra hagyva, célirányos játékmenet kapunk. A területen haladva a többiekkel együtt fel kell fejlesztenünk a járgányunkat (ami akár le is cserélhető), miközben adott a lehetőség a konfrontációra, illetve mindenféle véletlenszerű események történnek, végül a megszerzett javak segítségével kell teljesíteni a ránk váró stadionos minijátékokat.

A Kirby-móka viszont nemcsak itt nyújt többet (jobbat?), hiszen adott még a Road Trip lehetőség is, ami leginkább egyjátékos kampányként írható le. A többi játékmódban elérhető maximum 32 fős multival szemben itt csak lokális (max 4 fő) játékra van lehetőség, de ez a mód akkor is elég szórakoztató, ha egyedül teljesítjük a ránk váró pályákat. Amik viszont tartalmaznak némi csavart: minden nagyobb szakasz előtt döntenünk kell, hogy a felkínált lehetőségek közül melyiket kívánjuk teljesíteni, és ezen felül ötletes főellenfelek és átvezető videók is várnak ránk – utóbbiak lényegében a játék „történetét”, a világ hátterét mesélik el számunkra.

Talán jobb is?

Bár a Super Mario Kart Worlddel is nagyon jól szórakoztam, ott viszonylag hamar elkapott az ismétlés érzése, illetve csalódást keltő volt a hatalmas újdonságként beharangozott, de valódi szórakozást csak nyomokban tartalmazó nyitott világ. Ezzel szemben a Kirby Air Riders nemcsak őrültebbnek, de az eltérő játékmódok miatt változatosabbnak érződik, ráadásul ez a program sokkal ügyesebben jutalmazza a játékosokat, mint a „nagytestvér”. Ez annyit tesz, hogy olyan és annyi hasznos dolgot nyithatunk meg, ami arra sarkallja az embert, hogy küzdjön értük. Ezen megoldások okán a tesztalanyom sokkal hosszabb távon tud friss élményt nyújtani, mint az SMKW, ami a szemben azt is jelenti, hogy jobb játékkal van dolgunk. Legalábbis tartalmilag.

Vizuálisan ez már nem feltétlenül mondható el, már ami a grafika minőségét illeti, hiszen változatosságban és őrült dizájnt követő pályákban itt sincs hiány. De a sokat emlegetett konkurens egyértelműen szebb, bár kétségtelen, hogy egy versenyjáték szempontjából ez ritkán tartozik a legfontosabb kritériumok közé.

Ami ennél fontosabb, hogy a teljesítményre nem lehet panasz. A Switch 2 még osztott képernyős módban is vígan hozza a 60 fps képfrissítést, és az általam játszott online meccsek során sem volt semmiféle fennakadás. Szóval technikailag azt kapjuk, ami 2025-ben elvárható, ugyanakkor a Kirby Air Riders egy másik ponton szembe megy az aktuális terveknek: tartalmi bővítés a jövőben (az esetleges javításokat leszámítva) nem várható hozzá, a vásárláskor a végleges csomagot kapjuk.