Hamarosan ráfordulunk a választási évre, amit az is jelez, hogy a kormány számos, a választói hangulatot javítani szándékozó intézkedésről döntött. Így volt ez négy évvel ezelőtt is – számításunk szerint 2021-ben 557 milliárd forintnyi pénzosztást tartalmazott Orbán Viktor választási puttonya, 2022-re pedig 1310–1380 milliárd forintnyit becsültünk a bevezetett, illetve az akkor még csak belengetett intézkedések kapcsán.

Az MNB 2022. szeptemberi inflációs jelentésében található összesítés alapján ennél is nagyobb lett a cech: 2022 első félévében (az intézkedések zöme erre az időszakra esett) 1592 milliárd forint költségvetési kiadást számszerűsítettek

• a teljes 13. havi nyugdíjra,
• a családosoknak járó szja-visszatérítésre,
• a 25 év alatti dolgozók szja-mentességére,
• az ágazati béremelésekre,
• valamint a fegyverpénzre.

Ezen lépések közvetlenül hatottak arra, hogy 2022-ben durván elszabadult az infláció, átlagban 14,5 százalékos lett,

majd a rá következő évben 17,6 százalékos volt a pénzromlás a KSH adatai szerint, az élelmiszer-infláció ezen belül is kiemelkedett – ez pedig a lakosság jó részének jelentősen megnövelte a megélhetési kiadásait.

A kormány mostani intézkedései hasonló nagyságrendűek, mint az előző ciklus végén, és a megcélzott rétegeket tekintve is van átfedés. Megint kedveznek a nyugdíjasoknak (az őszi nyugdíjas utalvány februárban érkezik a 14. havi nyugdíj első heti része) és a családosoknak (a családi kedvezmény megduplázása, két részletben) – ez a két tétel máris lefedi a lakosság több mint harmadát. Mint korábban megírtuk, a 2022-es szja-visszatérítés a családosoknak többet adhatott, mint a családi kedvezmény megduplázása – persze az előbbi egy egyszeri intézkedés volt, az utóbbi viszont hosszabb távon növelheti a családok nettó jövedelmét.

Külön kedveznek az anyáknak (csed és gyed adómentessége, a 30 év alattiak, a háromgyerekesek, jövőre pedig a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes szja-mentessége, majd később a többi kétgyermekes anyáé is négy év alatt). Lesz megint fegyverpénz, valamint a közszolgálatban dolgozó különböző csoportoknál béremelések (szociális és kulturális dolgozók, bírák és igazságügyi dolgozók, önkormányzati köztisztviselők, kormánytisztviselők).

Újdonság a gyermekvédelmi finanszírozás megemelése, a közszféra otthonteremtési támogatása, az Otthon Start Program (3 százalékos kamatú, államilag támogatott lakáshitel, nem csak gyerekeseknek), illetve a szintén 3 százalékos vállalkozói hitel, valamint a kkv-k adócsökkentése – bár ezek viszonylag kisebb költséggel járó intézkedések. Mint az alábbi ábrán is látszik,

az idei évre mindez mintegy 343–383 milliárd forintos kiadást jelenthet, jövőre pedig 1640–1680 milliárdot

– azzal a megjegyzéssel, hogy a köztisztviselők béremelését nem tudtuk számszerűsíteni.

Ide sorolhatjuk még az új energetikai otthonfelújítási programot is (73 milliárd forint az idén, 121 milliárd forint jövőre), és az sem kizárt, hogy a béreket terhelő, jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulási adóból is ismét lefarag a kormány jövőre 1 százalékpontot (ami mintegy 180 milliárd forintba kerülhet).

A fő kérdések:

• kibírja-e a mostani intézkedéseket a magyar gazdaság,
• megint elszabadul-e az infláció,
• illetve a kormány honnan és hogyan próbálja majd betömni a költségvetésen általa ütött méretes lyukakat?

The post Választás előtti osztogatás: sikerülhet-e felpörgetni a pangó gazdaságot, vagy a tűzzel játszik a kormány? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu