Mindannyian voltunk már olyan helyzetben, hogy a nap végén nem volt kedvünk berakni a mosást, elmenni futni vagy megfőzni a holnapi ebédet. Ilyenkor felmerülhet bennünk a kérdés:

mi az oka demotiváltságunknak?

Ennek járt utána Masud Husain, az Oxfordi Egyetem neurológusa, a kognitív idegtudomány szakértője és az Our Brains, Our Selves (Mi agyunk, mi magunk) című könyv szerzője a The Guardian felületén.

Az agyunk motivációja

A választ a legtöbben a személyiségben, a körülményekben, a neveltetésben vagy az étrendben keresik. Azonban az agyi vizsgálatok feltártak olyan mechanizmusokat az agyban, amelyek a motivációt szabályozzák. Amikor ezek a folyamatok működésképtelenné válnak, az eltökélt emberek is könnyen apátiába eshetnek. A neurológus az egyik páciensét említette példaként, aki egyik napról a másikra teljesen elvesztette a lelkesedését a munkahelye és a baráti kapcsolatai iránt.

Később fény derült arra, hogy a viselkedésváltozás oka két kisebb sztrók volt, amelyek hatással voltak az úgynevezett bazális ganglionokra. Ezek kulcsfontosságúak a motiváció szempontjából, mivel összekapcsolják a szükségleteinket és a vágyainkat a cselekvéssel.

Az ilyen helyzetekben a dopaminrendszert serkentő gyógyszerek hatékonyak lehetnek.

A szakértők eddig úgy vélték, a dopamin az örömhöz kapcsolódik, míg valójában a vágyat ösztönzi – arra motiválja az embereket, hogy elérjék azokat a célokat, amelyeket jutalmazónak találnak.

Nem mindenkinek éri meg az erőfeszítést

Az Oxfordi Egyetemen egy kísérletben rendkívül motivált és kifejezetten nemtörődöm diákok agyműködését figyelték meg. Arra kérték a résztvevőket, döntsenek arról, elvégeznek-e egy-egy rövid cselekvést vagy sem – mint például, megéri-e 6 darab almáért 80 százalékos erőfeszítést megtenniük. Az eredmények szerint a motiválatlan emberek nem hajlandóak annyit fáradozni, ha a nyereség elhanyagolhatónak tűnik.

Emellett az apatikus alanyoknál a motivációért felelős agyi területek keményebben dolgoztak. Mivel a nagyobb agyi munka kellemetlen, ha lehet, inkább elkerüljük azt, így a demotivált emberek gyakran ahelyett, hogy mérlegelnék a cselekvésért járó jutalmat, hajlamosak egyszerűen nemet mondani.

A kutató arra is adott tippeket, miképp érhetjük el a változást.

Jó módszer lehet például, ha előre megtervezzük a napunkat vagy a hetünket.

Ez csökkenti annak terhét, hogy folyamatosan mérlegelni kelljen, melyik tevékenység éri meg a fáradságot. Emellett érdemes örömöt, sikerélményt okozó programokat is beépíteni a napirendünkbe.

A testmozgás is pozitív hatással lehet az apátiánkra. Az agy dopaminrendszerén keresztül heti háromszor 40-60 perc séta, edzés vagy tánc jelentősen javíthatja a motivációt. Továbbá az okostelefonokon beállítható riasztások vagy egyéb vizuális emlékeztetők – például a futócipő ajtó mellé helyezése – szintén ösztönzőek lehetnek.

The post Így irányítja az agy a lustaságot first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu