Cikkünk frissül.

Hétfőn délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester. Mindössze egy darab előterjesztés van terítéken, amely a főváros egyre égetőbb pénzügyi helyzetére vonatkozik. Úgy tűnik, most valóban töréspontra jutott a kormány és a főváros viszonya: a jelenlegi cashflow előrejelzés szerint az önkormányzatnak mínusz 33 milliárd forintos folyószámlahitel-tartozása fog fennállni az év végén, ami miatt bizonytalanná vált, hogy a 27 ezer főváros dolgozó januárban is kap-e fizetést. A fővárosi dolgozók melletti szolidaritásból ült össze rendhagyó módon a kelenföldi buszgarázsban a közgyűlés, amit délután egy Budapesti Büszkeség Menet 2-nek keresztelt demonstráció követ. Karácsony az itt született a döntést személyesen készül felvinni a Karmelitába.

A főpolgármester elmondta, hogy a kihelyezett ülésen kézfeltartással fognak szavazni, a hozzászólási szándékot is ugyanígy tudják jelezni. Hozzászólni a kihelyezett pulpitusnál tudnak a képviselők.

A helyzet, amiben vagyunk magáért beszél. Az új közgyűlés megalakulása óta az egyik legfontosabb ügy a főváros anyagi helyzete és ennek kapcsán a kormánnyal folytatott jogvita. A bíróság kimondta, hogy a fővárost érintő szolidaritási hozzájárulás beszedésének módja minden törvényi alapot nélkülöz, és miközben nyáron a közgyűlés felhatalmazásával kezdeményeztem a tárgyalásokat a kormánnyal, ezek a tárgyalások elakadtak. Ha nem folytatódnak, a főváros nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe kerül

– mondta Karácsony, hozzátéve, hogy eközben a Rudas gyógyfürdő kötényes fürdőzési szabályairól vitatkoznak a közgyűlésben. Az előterjesztés szerinte arról szól, hogy januárban senkinek se kelljen azon aggódnia, hogy hozzájut-e ahhoz a jövedelemhez, amely a fővárosért végzet munkája nyomán jár neki.

Elsőként Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője lépett a pulpitushoz. Elmondta, hogy sajnálja, hogy ebben a helyzetben a főpolgármester politikai színpadot ácsol magának, ahelyett, hogy arról gondolkodnának, hogy hogyan tudnának a fővárosiakon segíteni. Van egy másik út is: ki kell mondani, hogy a főváros fizetésképtelen, nem képesek a dolgozók fizetését és a város zökkenőmentes működését garantálni. „A budapestiek nem ihatják meg a jelenlegi, felelőtlenül gazdálkodó városvezetésnek a levét” – mondta, hozzátéve, hogy ha a kormány segítő kezet nyújt, azt el kell fogadni. Megismételte, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) bevételek meghaladják a szolidaritási hozzájárulás összegét, és hogy immár 170 milliárdos adósságot hoztak össze Karácsonyék, noha ők Tarlós Istvánnal jelentős tartalékkal adták át a városvezetést.

Barabás Richárd, a Párbeszéd frakcióvezetője, a Humanisták alapítója következett. Elmondta, hogy a kormányzat tudatosan a város kivéreztetésére játszik, amiért más értékeket képvisel, mint ők: mindig is példát mutatott emberségből. „Egészen cinikus, aljas és felháborító az a gondolat, hogy a kormányhoz kell fordulnunk segítségért” – mondta Barabás, aki szerint nem az önkormányzatot, hanem a városlakókat bünteti a Fidesz kormányzat. Kritizálta a Tiszát, amiért nem jelent meg a közgyűlésen a mostani krízishelyzetben.

Déri Tibor, a DK képviselője szerint a főváros nem azért került ilyen nehéz helyzetbe, mert rosszul gazdálkodott, hanem azért, mert a kormány politikai bosszúból kivéreztető gépet működtetett ellene. Visszatartják a jogellenesen elvont milliárdokat, túszul ejtik Budapestet a politikai játszmáikhoz. „Budapest nem csődben van, hanem csődbe taszították” – mondta. Ő is odaszúrt a Tiszának: a távolmaradás szerinte felelőtlenség a 27 ezer fővárosi dolgozóval szemben.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky frakcióvezetője megköszönte a házigazda BKV-nak amiért fogadták a közgyűlést, ráadásul a születésnapján. Felidézte, hogy júniusban Baranyi Krisztinával készítettek egy vészforgatókönyvet, amit nagy többséggel el is fogadtak a közgyűlésben. „Hoztunk egy válságterv alapján különböző döntéseket” – mondta Vitézy, hozzátéve, hogy ezek a döntések nem lettek végrehajtva. Ebben olyan intézkedések szerepelnek, minthogy a BKK ne fizesse a közműszámláit az MVM-nek, és készítsen saját mobilos jegyértékesítési rendszert, amivel Vitézy szerint sok milliárdot lehetne spórolni. Felkérdezte Karácsonyt, hogy miért nem hajtották végre ezeket, valamint nem érti, miért kell nagy lelkesedéssel üdvözölni a kormány döntését. A mostani rendkívüli ülést komédiának nevezte:

Egy olyan színházban ülünk itt, amire semmi szükség nem lett volna.

Szót ejtett a két módosító javaslatról is: az olimpiai tervet elkaszáló DK-s módosítóról megkérdezte a főpolgármester véleményét, a fideszes kapcsán pedig arra kérte, hogy mondja el, van-e fizetésképtelenségi helyzet, vagy nincs. Ha nincs, akkor nem fogják támogatni a Fidesz javaslatát, de szerinte jó lenne ebben az ügyben tisztán látni.

Miről szavaznak?

Idén már másodszor tartanak rendkívüli közgyűlést, de amíg nyáron egy valóban szorító helyzetben a költségvetés meghosszabbítása kapcsán kellett dönteni, most leginkább egy elvi nyilatkozatról szavaznak a képviselők. Egy olyan számvevőszéki jelentést fogadnak el, amelyről szeptemberben egyszer már szavazott a közgyűlés.

Az Állami Számvevőszék szerint a főváros anyagi nehézségei részben a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedéséből fakadnak, és a város likviditási nehézségei oly mértékben súlyosbodtak, hogy a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet. Ezt erősítenék meg újból a képviselők, valamint immár sokadszor felszólítanák a kormányt arra, hogy tárgyaljon a fővárossal, azután, hogy az egyeztetések június óta mind szakértői, mind politikai szinten megrekedtek. A javaslat emellett üdvözli azt az Orbán Viktor által szignózott kormányhatározatot, amely leszögezi, hogy a kormány elkötelezett a fővárosi közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalan működése mellett, és kijelenti, a közgyűlés nyitott minden olyan megoldásra, amellyel az önkormányzati autonómia csorbítása nélkül ezt biztosítani tudják.

Az előterjesztéshez két módosító érkezett: a DK azt szeretné, hogy függesszék fel a budapesti olimpiai pályázat előkészítését addig, amíg a kormány nem rendezi a sok tízmilliárdos számláját a főváros felé, a Fidesz pedig azt kívánja elérni, hogy a főváros mondja ki a fizetésképtelenséget. Ez nagyjából egybevág a kormány elvárásaival: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón elmondta, hogy akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában a kormány kész segíteni Budapestnek, de ehhez azt várják el, hogy a közgyűlés hivatalosan is mondja ki, hogy csődbe mentek.

A javaslatnak azonban nem jók az esélyei. A 33 fős közgyűlésben minden előterjesztés mínusz tíz szavazatról indul, miután a fideszesek semmit sem szavaznak meg, így a fő kérdés jellemzően az, hogy az ugyanekkora frakcióval rendelkező Tisza hogyan vélekedik egy-egy kérdésben. Márpedig a Tisza kihagyja a mai közgyűlést, ugyanis az szerintük nem a felelős válságkezelésről szól, hanem egy politikai játszma zajlik. A frakció felszólította a főpolgármestert, hogy vonja vissza a javaslatait, és ne engedje, hogy az állampárti frakció csődbe vigye Budapestet. Hasonló véleményen van Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom háromfős fővárosi frakciójának vezetője, ám ők ezzel együtt részt vesznek a mai ülésen. Vitézy szerint ha a kormány valóban segíteni szeretne, ahhoz nem kellene semmi más, csak akarat. Úgy látja, a Fidesz szeretné a Tiszát belerángatni abba, hogy ők mondják ki a csődöt, majd erre tavaszig kampányt építhessenek, Karácsony pedig a mostani rendkívüli közgyűléssel lényegében ehhez asszisztál.

Ha ez nem volna elég, a szintén három képviselővel rendelkező Kétfarkú Kutya Párt mozgása sem kiszámítható, ugyanis Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester nemrég a megegyezés és a tárgyalás helyett ellenállást és radikális válaszlépéseket sürgetett.

Miért van csődveszély?

A folyamatos kormányzati elvonások miatt úgy áll, hogy mínuszban lesz a fővárosi kassza az év végén. Idén már több mint 55 milliárdot vontak el Budapesttől, miközben az összes kötelező feladatok ellátására 22 milliárdot kaptak. A legnagyobb részt a szolidaritási hozzájárulás címén inkasszálták, amelyet a tehetős önkormányzatok fizetnek a központi költségvetésbe, azonban a főváros szerint az elvonás mértéke annyira elszállt, hogy mostanra az önkormányzat működőképessége is kérdésessé vált.

A szolidaritási hozzájárulás miatt számos pert indított a főváros. Október végén a Kúrián a felülvizsgálati perben precedensértékű ítélet született: a bíróság kimondta, hogy 2023-ban törvénytelenül inkasszálta az államkincstár a főváros számláját, és vont le 23 milliárd forintot. Mindez nem azt jelenti, hogy az összeg automatikusan visszajár, csak azt, hogy az elvonás jogszerűtlen. A döntés a 2023-as évre vonatkozik, de önmagán túlmutató jelentősége van, ugyanis a többi évre vonatkozó pereket felfüggesztették addig, amíg a kúriai felülvizsgálati perben nincs ítélet, hiszen az nagy mértékben irányadó az alsóbb szintű bíróságoknak. Így a főváros várakozásai szerint nekik kedvező ítélet születhet a 2024-es és 2025-ös évre vonatkozóan is. Arról is döntöttek, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, vagyis az államkincstár a magyar törvényekkel ellentétesen érvényesíti a behajtását immár évek óta.

Több tízmilliárd forint a tét, de ezek az összegek nem járnak vissza automatikusan a fővárosnak, sőt: a Magyar Államkincstár és a kormány már jelezte is, hogy a Kúria visszafizetési kötelezettséget nem állapított meg, ezért jó eséllyel kártérítési pert kell indítania a fővárosnak ahhoz, hogy visszaszerezze a pénzt.

A főváros tehát a győztes per ellenére sincs kint a vízből: év végéig valahogy muszáj elkerülniük, hogy mínuszban legyen a kassza. Jelen állás szerint 33 milliárd forint tartozása lesz a fővárosnak, ami valamivel több mint a város egy hónapos működési költsége. Mindez azért fontos, mert a gazdasági stabilitási törvény tiltja, hogy a jövő évre átvigyék a mostani folyószámlahitelt: legalább nullán kell állni december 31-ig, ellenkező esetben nem tudnak 2026-ra újabb hitelkeretet nyitni. Az önkormányzati finanszírozásban a január és a február bevételi szempontból nagyon gyenge: ebből a keretből működtetik a fővárost egészen március 15-ig, amikor első körben helyi iparűzési adót fizetnek a vállalatok. Tehát az év első két hónapjában nem érkezik érdemi bevétel a budapesti kasszába, ezért a folyószámla-hitelkeret létkérdés. Ha nem sikerül újat nyitni, az azonnali csődöt jelent.

Ha nem sikerül megállapodni, és valóban nem kapnak fizetést januárban a fővárosi dolgozók, sztrájk jöhet.

The post „Budapest nem csődben van, hanem csődbe taszították” – rendkívüli közgyűlést tartanak a kelenföldi buszgarázsban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu