Aki 2026. január 1. és december 31. között tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát vagy jövőre teljesíti a nők kedvezményes nyugdíja kettős időfeltételét, azt közvetlenül érintik a jövő évi nyugdíj-megállapítás tudnivalói – hívja fel rá a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

A nyugdíjszámítási eljárás 9 fő lépése 2026-ban a következő:

1. a teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hogy hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (például 30 évhez 68%, 40 évhez 80%, 45 évhez 90% a szorzó mértéke), amelynek a 8. lépésben lesz meghatározó szerepe.
2. Az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíj-megállapítás napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „járuléktalanítani” kell.
3. Az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani” kell.
4. A járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó – jövőre 2026. március végén közzéteendő, a 2025-ös mértéknél várhatóan 10,0%-kal magasabb – valorizációs szorzókkal meg kell szorozni (kivéve a nyugdíj-megállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát jövőre a 2026-ban és a 2025-ben szerzett kereseteket).
5. Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíj-megállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal).
6. Az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya”-átlagkeresetet.
7. Ezt az életpálya-átlagkeresetet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó életpálya-átlagkereset 2–6. pontokban említett módon kiszámított összege meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó keresetrészeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni (a 372.001 Ft és 421.000 Ft közötti sávot 90%-os mértékben, a 421 ezer forint fölötti részt 80%-os mértékben).
8. A 2–7. pontokban említett módon kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált életpálya-átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét.
9. A nyugdíj 1–8. pontokban említett módon kiszámított összegét – ha valaki erre jogosultságot szerzett – meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét.

Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető, a nők kedvezményes nyugdíja igénylése esetén ilyen nyugdíjnövelésre nincs mód. A nyugdíjbónusz a korhatár betöltése után szerzett minden 30 nap szolgálati idő után a nyugdíj fél százaléka – írja Farkas András.

The post Így számolják a nyugdíjakat 2026-ban first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu