Egy friss tanulmány szerint a 14. századi vulkánkitörések okozta klímaváltozás nagyban hozzájárult a fekete halál elterjedéséhez – írta az IFLScience.
Az 1347 és 1353 között pusztító Yersinia pestis baktérium által okozott katasztrofális járvány egyes régiókban a lakosság 60 százalékának haláláért volt felelős. A munkaerő hirtelen megcsappanása mélyreható társadalmi és gazdasági változásokat idézett elő. Úgy vélik, hogy a betegséget a Közép-Ázsiából származó patkányok hátán élő bolhák terjesztették, amelyek kereskedők hajóin jutottak el Európába.
Ugyanakkor már 5000 évvel ezelőtt is megfertőződtek emberek a vírussal, így felmerül a kérdés, hogy
miért pont a 14. században terjedt el ennyire nagy léptékű, pusztító gyorsasággal?
A Cambridge-i Egyetem és a Leibniz Kelet-európai Történelem és Kultúra Intézetének kutatói szerint az akkori vulkánkitörésekben kell keresnünk a választ, hiszen meggyőző bizonyítékot találtak arra, hogy 1345 körül, a fekete halál kitörése előtt kiugró vulkáni aktivitás zajlott a trópusokon.
A történészek úgy vélik, hogy a sorozatos kitörések nagy mennyiségű vulkáni gázt és hamut juttattak a légkörbe, ami ideiglenesen felbolygatta a Föld globális klímáját. Emiatt 1345 és 1347 között Európában rendkívül hidegek és csapadékosak voltak a nyarak, ami gyenge termést és éhínséget eredményezett.
A teljes katasztrófa elkerülése érdekében az olasz tengerparti városállamok, mint például Velence és Genova, kénytelenek voltak békét kötni az Arany hordával, a Mongol Birodalom utódállam. Élelmiszer-megállapodást kötöttek velük, amelynek következtében 1347-ben a mongolok nagy mennyiségű gabonát importáltak számukra a Fekete-tenger környékéről.
A paktumnak köszönhetően a városállamok a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren keresztül évszázadokon át fennálló, erős kereskedelmi útvonalakat építettek ki, ami nagyban hozzájárult az éhínség megelőzéséhez. Azonban az élelmet szállító hajók fertőző bolhákat és rágcsálókat hozhattak be Európába, ezáltal jelentősen megnövelve a járvány kitörésének esélyét.
A tanulmány szerzői szerint a körülmények tökéletes együttállása miatt söpörhetett végig hihetetlen gyorsasággal a fekete halál Európán.
Olyan tényezők, mint
- a vulkánkitörés okozta balszerencsés időjárás;
- az éhínség következtében kialakult globális kereskedelmi hálózatok;
- a pestist terjesztő bolhák hajókon való szállítása
- és a középkori városok higiéniát nélkülöző működtetése
mind hozzájárultak a kontinensméretű járvány kialakulásához.
Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem Földrajz Tanszékének kutatója szerint, bár a fekete halálhoz vezető tényezőegyüttes előfordulása valószínűtlennek tűnhet, a klímaváltozás hatására az állatoktól eredő fertőzések elterjedésének esélye előreláthatólag csak nőni fog globalizált világunkban. „Ez különösen releváns a COVID-19 kapcsán szerzett tapasztalataink fényében” – jegyezte meg a szakértő.
The post Vulkánkitörésekkel kezdődhetett a pestisjárvány Európában first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
