Magyarország villamosenergia-rendszere az elmúlt években gyors szerkezeti átalakuláson ment keresztül, amelynek egyik legfontosabb jellemzője az időjárásfüggő napelemes kapacitások dinamikus bővülése: a 2018-as 340 MW-ról mára 8200 MW-ra nőtt a háztartási és az erőművi napelemes rendszerek beépített kapacitása. A 24-szeres növekedés az Európai Unió szintjén is csúcsteljesítménynek számít – írja a Klímapolitikai Intézet annak apropóján, hogy a kormány jövőre 100 milliárd forintos pályázatot hirdetett a lakosság számára, hogy a napelemek mellé energiatárolót is létesítsenek a családok.

Időjárásfüggő napenergia

Mint írják, a villamosenergia-rendszerek sajátossága, hogy a termelésnek és a fogyasztásnak minden időpillanatban meg kell egyeznie – az időjárásfüggő termelést folyamatosan a felhasználáshoz kell igazítani. Ha az igényekhez képest túltermelés van, akkor vagy exportálni kell felesleget, vagy elraktározni, ha meg túl kevés a rendelkezésre álló áram, akkor elő kell venni az elraktározott mennyiséget és be kell pótolni más flexibilisen szabályozható erőművi egységgel, jellemzően gyors indítású nyílt ciklusú gázturbinás erőművekkel (OCGT), modern kombinált ciklusú földgáztüzelésű blokkokkal (CCGT), vagy szivattyús-tározós vízerőművekkel. Ami igaz országos szinten, az igaz a háztartások szintjén is, mert napelemes rendszerek jellemzően nem akkor termelik a legtöbb áramot, amikor a legnagyobb szükség van rá.

Magyarországon a napelemek termelési csúcsa és az így megtermelt villamos energia felhasználásának csúcsa időben markánsan elválik egymástól, ami a hazai energiarendszer egyik alapvető strukturális kihívása.

A napelemes termelés napi maximuma jellemzően a kora délutáni órákban jelentkezik. Magyarországi földrajzi adottságok mellett, különösen a nyári félévben, a naperőművek teljesítménye 11:30 és 14:30 között tetőzik, a leggyakoribb csúcsidő 12:00–13:30 közé esik. Tavasszal és nyáron ez az időszak rendszeresen túltermelési helyzetet is eredményez, különösen hétvégéken és munkaszüneti napokon. Ezzel szemben a villamosenergia-felhasználás napi csúcsa Magyarországon nem ekkor, hanem jellemzően késő délután és kora este alakul ki. A tipikus fogyasztási maximum 17:30 és 20:00 között jelentkezik, különösen a téli félévben. Ennek oka, hogy ekkor egyszerre van jelen:

• a lakossági fogyasztás felfutása (világítás, főzés, fűtési rendszerek, elektromos eszközök),
• a szolgáltatási szektor még aktív működése,
• valamint az ipari és kereskedelmi terhelések egy része

Nyáron a fogyasztási csúcs részben előrébb tolódhat a klímaberendezések használata miatt, de még ekkor is jellemzően a napelemes termelési csúcs után következik be.

Ezért kellhetnek az energiatárolók a napelemek mellé

A két időpont (napelemtermelés csúcsa és az energiafelhasználás csúcsa) közötti eltérés Magyarországon tipikusan 3–6 óra, évszaktól és naptípustól függően. Ez azt jelenti, hogy

• amikor a napelemek a legtöbb villamos energiát termelik, a rendszer fogyasztása még viszonylag alacsony, míg
• amikor a fogyasztás csúcsra jár, a napelemes termelés már jelentősen csökken vagy megszűnik.

Ez az átalakulás előtérbe helyezte a villamosenergia-tárolás szerepét az ellátásbiztonság, a hálózati stabilitás és a gazdaságos rendszerüzemeltetés biztosításában. Míg az országos rendszerszintű kiegyenlítés és tárolás ipari akkumulátorokkal, OCGT-, CCGT és szivattyús-tározós erőművekkel történik, a háztartási villamosenergia-tárolás jelenleg alapvetően lítium-ion akkumulátorokra épül, melyekben az áram jellemzően néhány napig, de akár 1–2 hétig is veszteség nélkül tárolható. Azonban a lítium-ion cellák nem szeretik a tartósan 100% körüli töltöttséget, főleg magas hőmérsékleten. Ha a fogyasztás hónapokig minimális, az akkumulátor gyorsabban „öregszik”, csökken a kapacitása, élettartama. A háztartási akkuk valójában napi ciklusú használatra lettek optimalizálva, úgy, hogy évente sok töltés–kisütés ciklussal térüljön meg a beruházás.

Az az optimális, ha az otthon megtermelt áram 4–16 órát tölt az akkuban (nappali töltés → esti/éjszakai felhasználás), tehát pontosan arra alkalmasak, hogy áthidalják napelemek termelési csúcsa és a lakossági felhasználási csúcs közötti 3-6 órás különbséget.

Függetlenedés az elszámolás rendszertől

Akkumulátor nélkül a megtermelt áram jelentős része a hálózatba kerülne feltöltésre, míg az esti és éjszakai fogyasztást a hálózatról kellene fedezni. Az akkumulátor lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedhessen a saját termelésű áram aránya és csökkenhessen a hálózatról vételezett mennyiség a lakossági fogyasztásban. Arról nem is beszélve, hogy a szaldó elszámolás fokozatos kivezetésével és a betáplált villamos energia alacsony átvételi áraival a hálózatba visszatáplálás pénzügyi előnye is egyre mérséklődik.

Akkumulátorral a háztartás kevésbé függ az aktuális elszámolási rendszertől, mivel a megtermelt energia nagyobb részét saját maga használja fel. Ez stabilabb megtérülést és kisebb szabályozási kitettséget jelent.

A rövid távú fejlesztési célok a villamosenergia-rendszer gyorsan növelhető rugalmasságára koncentrálnak. Ennek érdekében a kormányzati energiapolitika támogatási és pályázati konstrukciókon keresztül ösztönzi az új akkumulátoros energiatárolók telepítését.

Annál is inkább aktuális a lakossági akkukapacitás fejlesztése, mert a nagyjából 300 000 lakossági napelemrendszerből csak 5–8 százaléknál (15–20 ezer) van akkumulátoros tároló. A Klímapolitikai Intézet szerint ebből legalább 14–15 ezer biztosan a 2023. december 4-én indított Napenergia Plusz Programhoz kötődik.

Energiatároló-pályázat a családoknak, jövő év elején

A 2025. december 10-i kormányinfón jelentették be az új pályázati lehetőséget: a kormány január közepéig kiírja a felhívást, február elején pedig a családok számára elindítja a pályázatot, 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínálva 10 kilowattórás energiatárolók beszerzéséhez.

A tervezet szerint

• mindenki kérhet állami hozzájárulást, akinek van napeleme, vagy telepíteni tervez.
• Az elbírálásnál előnyt élveznek az éves szaldóelszámolásból már kiesettek vagy azok, akik 2030-ig fognak kiesni, ezt követően pedig
• a vidéki kistelepülések lakói.

A jövő év elején megnyíló, 100 milliárd forintos kerettel bíró lakossági energiatároló-program abban segít a napelemmel rendelkező háztartásnak, hogy tartósan önellátók maradjanak, áramigényeik minél nagyobb részét saját eszközzel, helyben megtermelt zöldenergiával fedezhessék, ezzel hozzájárulva a rezsicsökkentés fenntarthatóságához is. A pályázat meglévő vagy új napelemhez kapcsolódó energiatároló beszerzését támogatja. A 2,5 milliós elnyerhető forrással az akkumulátor és inverter mintegy 3,2 millió forintos árának 80 százalékát vállalja át a kormány a családoktól. A részletes felhívás jövő január közepéig megjelenik, jelentkezni egy felhasználóbarát felületen február elejétől március közepéig lehet majd. Az elbírálás során előnyt élveznek az éves szaldó elszámolásból már kiesettek vagy a következő öt évben kiesők, ezután pedig 5000 alatti lélekszámú települések lakói.

Végül megjegyzik, az épületekhez köthető energiafelhasználás kizöldítése nem volt eddig sikertörténet az EU tiszta energia átmenetében. Máig nő az épület fűtés/hűtés/világítás üvegházgáz kibocsátása. A fentiekhez hasonló új kezdeményezésekkel azonban – napelem-, energiatárolás-, hőszivattyú-, zöld távhő, geotermális energia támogatása –a következő években ezen a fronton is lényegi áttörés várható.

A 100 milliárdos pályázat útján, 2,5 millió forintjával várhatóan 40 ezer család kaphat támogatást a napeleméhez energiatároló létesítésére.

The post 100 milliárdos pályázat: miért lehet jó, ha a napelem mellé energiatárolót is létesít a család? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu