Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület (ONYPE) megkérte Lőcsi Lajos (Momentum) képviselőt, hogy nyugdíjügyben fontos, tisztázandó kérdéseket tegyen fel a kormánynak a Parlament.hu felületén, ami meg is történt. És nem, most nem a nyugdíjemelés volt műsoron, de legalább ennyire fontos témákban várják a kormány válaszát.

Mikor kerül be a 14. havi nyugdíj a költségvetésbe?

Többek között a következőket feszegették:

• a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény egyelőre nem biztosítja a „tizennegyedik havi nyugdíj 25 százalékos részaránya” kifizetéséhez februárban szükséges 133 milliárd forintot. Mikor terjesztik elő a szükséges módosító javaslatot?

Az ONYPE elnöke, Karácsony Mihály már korábban is jelezte, hogy a 14. havi nyugdíj (első egyheti részlete) továbbra sem szerepel a jövő évi költségvetésben (csak a 13. havi), és szerinte, amíg ez nem történik meg, addignehezen vehető komolyan a kormányzati ígéret.

Cserélődési hatás a nyugdíjasoknál?

A költségvetési törvényből tudjuk, hogy 2026-ban a nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásra fordított összeg egyik összetevője a „cserélődési hatás”, ami 1,7%. (A cserélődési hatás azt jelenti, hogy a meghalt, jellemzően alacsonyabb nyugdíjúak helyére frissen nyugdíjazottak kerülnek, akiknek jó eséllyel a meghaltaknál magasabb lehet a nyugdíjuk.) Ennek kapcsán kérdezték, hogy

• mennyi a nyugdíjrendszerbe újonnan belépő korbetöltött öregségi nyugdíjasok átlagos induló nyugdíja, és mennyi a nyugdíjrendszerből kilépő korbetöltött öregségi nyugdíjasok átlagos nyugdíja?

Orbán Viktor hogyan kötött szövetséget a nyugdíjasokkal?

Mivel Orbán Viktor miniszterelnök folyamatosan emlegeti, hogy 2010-ben szövetséget kötött a nyugdíjasokkal, amit folyamatosan betartanak, illetve rendszeresen utalnak arra, hogy egyeztetett az Idősek Tanácsával, Karácsony Mihályék nagyon szeretnék, ha a nyugdíjasok rendszeresen egyeztethetnének a döntéshozókkal, de Orbán Viktor hiába közölte, hogy „szövetséget kötött” a nyugdíjasokkal 2010-ben, az ONYPE erről nem tud semmit. Ezzel összefüggésben firtatták a magyarországi időskorúakkal a kapcsolattartás kérdését, azaz, hogy:

• kikkel, hol és milyen tartalommal történt ez a bizonyos „szövetségkötés”?
• Kik alkotják, kinek a megbízásából és kinek a felkérésére jött létre, valamint milyen kompetenciával rendelkezik az „Idősek Tanácsa” nevű csoport?

Azt ígérték, hogy a gondosórát nem használják propagandára

A szép cél érdekében (azonnali kapcsolattal segítségnyújtás az időseknek, ha bajba kerülnek) bevezetett, az EU által utófinanszírozott (105 milliárd forint) gondosóra-projekttel kapcsolatban nyilatkozták kormányzati szereplők, hogy azt nem fogják propagandára használni. Például Rétvári Bence azt mondta, hogy a gondosóra jelzőkészüléke vészhelyzeti segélyhívásra és nem kampánytevékenységre hivatott, Hidvégi Balázs pedig, hogy a gondosóra semmilyen „kéretlen üzenet” küldésére és fogadására nem használható. Ezzel szemben – mint a DK is nehezményezte – mégiscsak használják propagandára a gondosórát. Ezért kíváncsi a képviselő (és a nyugdíjas szervezet) arra, hogy miért használják mégis pártpropagandára a gondosórát, pontosabban, hogy:

• mi az oka, hogy a vállalással ellentétben pártpropagandacélokra is felhasználják az eszközt?
• Nem tartanak-e attól, hogy emiatt a gondosóra-projekt ellenértékét megtagadja az EU?

A válaszadásra január 10-éig kapott határidőt a kormány.

Írtunk arról is nemrégiben, hogy milyen változtatásokat szeretnének a nyugdíjasok életkörülményeikben és hogy kéréseiket eljuttatták a választáson induló pártoknak.

The post Nyugdíj: kemény, fogós kérdéseket kapott a kormány first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu