Az Y generáció, más néven a milleniálok (körülbelül az 1980–1995 között születettek) voltak az elsők, akiknek a felnőtté válásukkor fontos szerepet töltött be az internet, később a közösségi média, viszont az utánuk következő Z generáció (nagyjából 1995–2012) már teljes egészében a social media világában nőtt fel. Nekik mindig is természetes volt, hogy az interneten nagyjából bármiről szerezhetnek ismereteket, könnyen kapcsolatot tarthatnak másokkal, vagy önkifejezésre használhatják azt, és tetszőleges pillanatban kikapcsolódási vagy kulturális lehetőségek is egy karnyújtásnyira vannak tőlük.
Mára viszont egyértelművé vált az is, hogy az algoritmusok által hajtott tartalomáradat és a teljesen mediatizált élet súlyos hatást gyakorol a jóllétünkre – mint erre például ez a Szegedi Egyetemen végzett kutatás is rámutatott – kezdve az ezek által gerjesztett szorongástól és depressziótól a figyelmi idő feldarabolódásán, illetve a mentális leterheltségen át az önképzavarig. Mindezek még inkább érintik azokat, akiket legalább a tinédzserkoruk óta folyamatosan körülölel a közösségi média szorítása.
Világossá vált az is, hogy a nagy techcégek számára a közösségi média platformokon a lehető legnagyobb képernyőidő – Szilícium-völgyi nyelvjárásban „engagement”, azaz bevonódás – elérése, így az adatszerzés és a hirdetések általi profitmaximalizáción túl minden más szempont jelentéktelen.
Ezt leplezte le Frances Haugen is, aki a Facebook termékmenedzsereként dolgozott, mielőtt 2021-ben nyilvánosságra hozta a cég belső, titkos kutatásait a közösségi média oldalaik felhasználókra gyakorolt hatásáról. Ezek egyebek mellett rávilágítottak arra, hogy a vállalat a platformjaik mögötti algoritmusokat az egyre szélsőségesebb reakciók kiváltására optimalizálja. Az iratokból kiderült, tisztában vannak azzal, hogy az Instagram háromból egy tinédzserkorú lánynak súlyosbítja az önképével kapcsolatos problémáit.
Ezeket a súlyos problémákat a saját bőrükön is érezve az utóbbi években előléptek olyan fiatalok, akik felveszik a harcot a közösségi média sötét oldala ellen, és nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is tesznek az egészséges online jelenlét kialakításáért. Ilyen célú kezdeményezések sajnos egyelőre nem igazán vetették meg a lábukat Magyarországon. Viszont két tengerentúli, Z generációs nő története, illetve a tömegek életére pozitív hatást gyakorló mozgalmaik figyelemre méltó példával szolgálhatnak itthonról nézve is.
The post Vannak már Z generációs sikeres lázadók a közösségi média ellen first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
