Gabriele D’Annunzio olasz nacionalista költőt meglehetősen rosszul érintette, amikor az első világháború után a párizsi békekonferencia nem a győztes olaszoknak ítélte Fiumét, az Adriai-tenger partján fekvő forgalmas kikötővárost, hanem az új Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak. D’Annunzio felháborodása odáig fajult, hogy 1919-ben úgy döntött, kezébe veszi az irányítást, és személyesen foglalja el a várost.
Fogott néhány kamiont, szabadcsapatokat szervezett az elégedetlen olasz veteránokból, és bevonult Fiuméba. Eredetileg azt akarta elérni, hogy Olaszország jelentse ki, Fiume hozzá tartozik, amikor azonban ez nem történt meg, D’Annunzio megalapította a kérészéletű Carnarói Olasz Kormányzóságot, és kineveztette magát államfőnek.
Noha furcsa uralma csak 16 hónapig tartott, elég nagy hatása volt: az általa bevezetett alkotmány kísértetiesen hasonlít a később Mussolini által Olaszországban használt alapokmányra. A „Carnarói Oklevélnek” nevezett dokumentum már megkülönböztette a város felett uralkodó „felsőbbrendű fajt” az alávetett alsóbbrendűektől. Mussolini ezen kívül számos rituálét, szimbólumot és jelmondatot is D’Annunziótól kölcsönzött későbbi rezsimje számára; például a fiumei megszállás idején terjedt el a Giovinezza (Ifjúság) című dal, ami később a Fasiszta Párt himnusza lett.
Ha rövid időre is, de D’Annunzio gyakorlatilag a világ első fasiszta államát hozta létre.
Fiume máig sok helyütt viseli uralmának nyomait (legerősebben talán az általa felrobbantott hidak őrzik az emlékét), a város kollektív emlékezetéből mégis mintha kitörlődött volna alakja: Igor Bezinović horvát rendező azért kezdte több mint tíz évvel ezelőtt a rövid megszállás időszakát kutatni, mert rájött, hogy nem sokat tud szülővárosa (ma ugye Horvátországhoz tartozik és Rijeka néven fut) történelmének e különös fejezetéről.
The post Film készült a személyiségzavaros, kokainfüggő fasiszta olasz költőről, aki 16 hónapra elfoglalta Fiumét first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
