A Fővárosi Törvényszék egyelőre nem jogerős döntése szerint a Külgazdasági és Klügyminisztériumnak (KKM) ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos adatokat, amiket az megpróbált visszatartani – közölte az ügyben pert indító Magyar Helsinki Bizottság.
A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”. Ennek értelmében a menekülők a kérelem beadásához először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”. Az Európai Unió Bírósága uniós jogba ütközőnek ítélte a szabályozást, és arra kötelezte az államot, hogy szüntesse meg a menedékjogot kiüresítő rendszert, ez azonban nem történt meg.
A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikai adatokat arról, hogy hány „szándéknyilatkozatot” adtak be a két követségen, hány időpontot biztosítottak a kérelmezőknek, és ezek után hány egyszeri beutazásra feljogosító okmányt állított ki a külügy. 2020-ban mindössze 26 „szándéknyilatkozatot” nyújthattak be az üldözöttek a két magyar nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt és 2024-ben hatot.
2025 első negyedévében egyetlen „szándéknyilatkozatot” sem adtak be.
A jogvédők kérelmére a KKM tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását arra hivatkozva, hogy Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétben áll az adatok nyilvánosságra hozatala. A Magyar Helsinki Bizottság közadatpert indított a minisztérium ellen.
Szijjártó Péter külügyminiszter a külszolgálati törvényre hivatkozott az adatok kiadásának megtagadáshoz. A bíróság ítélete azonban rávilágít, hogy az a törvény a külképviseleteken, külszolgálatokon dolgozó személyi állomány jogállási törvénye, ami a megtagadásnál nem mérvadó. A Magyar Helsinki Bizottság azt írja, hogy így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak 15 napon belül meg kell küldeni azokat a jogvédő szervezetnek.
A minisztérium kétségbeesetten próbálta megindokolni a megindokolhatatlant, jogszerűnek beállítani a jogsértést. Eközben sokszorosan leplezte le magát. Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen ≫technikai okokból szünetel≪ a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra, az állam a nagykövetségi rendszer leple alatt lényegében felszámolta az egyik Alaptörvényben garantált emberi jogot, a menedékjogot
– kommentálta a bíróság ítéletét Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
The post A külügy vesztes peréből kiderült, hogy egyedül Belgrádban lehet menedékjogot kérni Magyarországtól first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
