Az Alkotmánybíróság határozatával elutasította a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szaldó elszámolásának kivezetése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat – derül ki a testület január 20-i közleményéből.
A döntés indokolása szerint
a szaldó elszámolás fokozatos megszüntetése nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
A jogalkotó alkotmányosan elfogadható indokokkal – az ellátásbiztonsággal, a piaci anomáliák csökkentésével és a keresztfinanszírozás megszüntetésével – igazolta a módosítást. A napelemes rendszerekkel kapcsolatos beruházások átlagos megtérülési ideje állami támogatás nélkül is 7−8 évre tehető, a szaldó elszámolás kivezetésére pedig minden HMKE esetében tíz év elteltével kerül csak sor.
A testület értékelése szerint a támadott módosítások nem igényeltek olyan felkészülést az indítványozók részéről, amelyekre az egyes rendelkezések hatályba lépése és tényleges alkalmazása közötti idő ne lett volna elegendő. A határozat rögzíti továbbá, hogy az elszámolás módjának megváltozása nem hozható kapcsolatba az Alaptörvényben szabályozott tulajdonhoz való joggal.
Az Alkotmánybíróság határozatát úgynevezett vezető döntési eljárás keretében, két alkotmányjogi panasz kapcsán hozta meg, így az azonos tárgyban benyújtott további indítványok alapján indult eljárások megszűnnek.
A napelemesek panaszát 2024. március 13-án fogadta be az Alkotmánybíróság. Az érintetteket összefogó és képviselő Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja Egyesület (NÉP) ezért kommentálta a döntést úgy, hogy „hosszú várakozásunk után” születette meg. A NÉP nem hagyja ennyiben a dolgot, az elutasításról szóló részletes indoklás megismerése után javaslatot fognak tenni a következő lépésekre. Azt is leszögezték, hogy a NÉP álláspontja nem változott, továbbra is úgy gondolják, hogy a napelemesek alapvető állampolgári jogait sértették meg, ahogyan azt a beadványukban is megfogalmazták.Hozzátették, változatlanul kitartanak amellett, hogy
Nincs 10 év! Nincs 5 forint!
Miért fordultak az Alkotmánybírósághoz a napelemesek?
A alkotmánybírósági beadványt az egyesület elnöke megbízásából egy ügyvédi csapat készítette elő, állította össze úgy, hogy az bárki érintett beadhassa. Az ok, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek elszámolásával kapcsolatos jogi környezet kiszámíthatatlansága veszélyezteti a magyar családok és vállalkozások beruházásait, valamint az általános befektetői és beruházási bizalmat – ezt állítja a NÉP Egyesület.
Mint ismert, a kormány úgy döntött 2023 szeptemberében, hogy a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a korábbi kedvező, éves szaldó elszámolásban, utána átkerülnek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásba. Ezt a szabályt a korábban létesített összes napelemnél alkalmazni kell, holott korábban azt lehetett tudni, hogy csak a 2024. január 1-je után a hálózatra csatlakozóknak nem lesz elérhető már a szaldós elszámolás.
Akik korábban rendeltek napelemet, abban a tudatban tették ezt, hogy szaldó elszámolásban maradhatnak, és a megtérüléssel is így számoltak. Így, ha megfelelő méretű napelem került a tetőjükre, akkor arra számítottak, hogy az fedezni fogja éves szinten az áramfogyasztásukat, és nem kell többé villanyszámlát fizetniük. Azzal, hogy 10 év után át kell térniük havi bruttó elszámolásra, ez a terv is borul. A naposabb (főleg nyári) hónapokban túltermelésbe kerülnek, de a fölös áramot csak 5 forint/kilowattóra áron veheti át tőlük az MVM, a kevésbé napos (főleg téli) hónapokban pedig jó eséllyel több lesz az áramfogyasztásuk, mint a termelésük, így áramot kell vásárolniuk, amit hétszer akkora áron (rezsicsökkentett ár 36 forint/kilowattóra) tehetnek meg, mint amennyiért átveszik tőlük a fölös áramot.
Vagyis rosszul járnak.
Szaldó, vagy bruttó elszámolás? Ezért nem mindegy
A kedvezményes szaldó elszámolásban éves szinten összesíti az energiaszolgáltató, hogy mennyi áramot termelt a napelemes, és abból mennyit használt fel. A bruttó elszámolásban havi szinten nézik ezt meg. A fölös mennyiséget mindkét esetben már egy ideje csak 5 forint/kWh áron veszik át a napelemesektől, ha pedig a család kevesebbet termelt, mint fogyasztott, akkor kedvezményes rezsicsökkentett áron, 36 forintért, vagy átlagfogyasztás felett 72 forintért fogják neki felszámolni az áram díját.
A bruttó elszámolás hátránya, hogy jellemzően nyáron hiába termel sokat a napelem, ha azt nem tudja felhasználni mind a fogyasztó, akkor csak 5 forintot kap a hálózatba betáplált mennyiségért. Ha pedig (leginkább) télen, kevesebbet termel, mint amennyi az áramfogyasztása, akkor 36 (vagy 70 forintos) áron tudja megvenni a hiányzó áramot.
Emiatt akik azzal kalkuláltak, hogy mindig szaldóban lesznek (mert ez volt az ígéret), azok anyagi veszteséget kénytelenek elszenvedni. A megtérülésük pedig felmehet tíz évről akár 20–30 évre is. Éves szinten pedig akár több százezer forintos is lehet a veszteség az elszámolás módjának megváltozása miatt szerint. Összességében pedig úgy becsülték, a szaldó napelemes háztartások milliárdoktól eshetnek el amiatt, hogy előbb vagy utóbb (10 év után) átkerülnek bruttó elszámolásba.
The post Döntött az Alkotmánybíróság a szaldó elszámolás kivezetésének jogszerűségét firtató napelemes beadvány ügyében, elutasította first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
