A Nemzetközi Űrállomás (ISS) a Föld szárazföldektől legtávolabbra eső pontján fog nyugodni 2030 után, miután lezuhant az űrből. Az ISS-t 1998-ban állították Föld körüli pályára, fedélzetén pedig 2000. november 2. óta folyamatosan tartózkodnak emberek. Küldetését, a tervezett 2024-es befejezés helyett, 2030-ig meghosszabbították, de az utána következő évben a Nemo-pont lesz új lakhelye – olvasható az IFLScience oldalán.
Mitől lett közkedvelt űrszeméttemető?
A Nemo-pont, a legtávolabbra eső hely bármelyik szárazföldtől, ezért a Föld „legmagányosabb” helyének is szokták nevezni. A legközelebbi szárazföld – egy szigetcsoport, amelyet csak madarak laknak – 2700 kilométerre fekszik tőle – írja a LiveScience. Elhelyezkedése miatt a legközelebbi emberek a fölötte elhaladó ISS fedélzetén tartózkodnak. A Nemo-pont a Csendes-óceán közepén található, mélysége meghaladja a 4000 kilométert, éppen ezért tökéletes űrszeméttemetőnek.
Az 1970-es évek óta, több mint 300 űreszköz süllyedt a Nemo-pont mélyére, amelyeket tervezett a helyszín felett léptettek vissza a Föld légkörébe. A NASA nemrégiben bejelentette, hogy a Nemzetközi Űrállomásra is ez a sors vár 2030 végén vagy 2031 elején. Az ISS lesz az eddigi legnagyobb (109 méter hosszú, 419 kilogramm tömegű) leselejtezett szerkezet, amely a „legmagányosabb” ponton nyugszik majd.
Habár űrszemetet az óceán mélyére süllyeszteni radikálisnak tűnhet, az űrben hagyni nagyobb veszélyekkel járna. Minél több űrszemét marad fent, annál nagyobb az esélye, hogy egymásnak ütköznek, melynek következtében kisebb-nagyobb darabokra törnek. Az így keletkezett törmelékek veszélyeztetnél az újonnan felbocsátott űreszközök épségét.
A mikroorganizmusok se képesek ott megélni
Mindamellett, hogy a Nemo-pont elszigeteltsége miatt tökéletes becsapódási pont, a régióban gyengék az óceáni áramlatok, amely a Napból származó UV sugarakkal együtt nem teszi lehetővé a mikroorganizmusok tartós kialakulását. Amikor a kutatók 2019-ben mintát vettek a Nemo-pont környékén található mikrobák felszíni koncentrációjából, valószínűleg a valaha mért legalacsonyabb sejtszámot találták az óceáni felszíni vizekben. Tehát nincs jelen olyan élővilág, amelyre a becsapodó űrszemét veszélyt jelentene.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy az űrszemét tengerbe juttatása a tökéletes megoldás. A tudósok nemrég alumíniumrészecskéket azonosítottak a légkörben, amelyekről megállapították, hogy nem meteoritokról és nem is a Földről származnak. Valószínűbb, hogy a légkörbe visszatérő és széteső űreszközök bocsátják ki, ami azt jelenti, hogy szennyezést okoznak, még mielőtt elérnék a Nemo-pont mélyét.
Hogy pontosan miként fog az űrállomás lezuhanni a Nemo-pontra, arról ide kattintva elérhető cikkünkben írtunk részletesen.
The post Ez a hely lesz a Nemzetközi Űrállomás sírja first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
