Donald Trump egy nap alatt visszavonult Grönland ügyében, az európai vezetőkben viszont ott maradt a felismerés: a transzatlanti szövetség többé nem adottság, hanem törékeny politikai konstrukció a jelenlegi amerikai elnök mellett. A brüsszeli rendkívüli csúcs egyszerre szólt a szuverenitás védelméről, az amerikai nyomásgyakorlás határairól és arról, hogy az EU milyen eszközökkel képes megvédeni magát egy új hatalmi stílus közepette. A nyilvános üzenetek visszafogottak voltak, de a háttérben már előkerültek a kereskedelmi és geopolitikai ellencsapás forgatókönyvei is. Közben Ukrajna jövője sem tűnt el a napirendről: Davosban és Brüsszelben körvonalazódott egy közös EU–USA Jóléti Terv, amely a háború utáni újjáépítést elsősorban magántőkére és reformokra építené. Az egész találkozót így is átszőtte az a feszültség, hogy miközben egyesek százmilliárdos „uniós számláról” beszélnek, a valós vita inkább arról szól, képes-e Európa stratégiai önállóságot és hiteles szövetségi politikát felmutatni egy bizonytalan világrendben.

Tovább az erdeti cikkre:: Portfolio