A napóleoni háborúk káoszában, 1809-ben a Spanyolország déli részén fekvő Huéscar városi tanácsa hadat üzent a Dán Királyságnak. Noha mozgósítás nem követte, mégsem csupán szimbolikus döntésről volt szó, hanem a kor jogi nyelvén megfogalmazott, hivatalos hadüzenetről – írja a Múlt-kor.hu. Ebben az időszakban Spanyolország Bonaparte Napóleon politikai és katonai nyomása alatt állt, francia megszállás elleni 1808-as felkelés után minden Franciaországgal szövetséges állam ellenséggé vált. Dánia is ebbe a kategóriába tartozott, a felfokozott légkörben pedig számos város hozott saját hatáskörben politikai nyilatkozatokat. A huéscari hadüzenetben akkoriban nem volt semmi különös,
azért írta be magát vastagabb betűkkel a történelembe, mert a város és Dánia közti háború lezárása elmaradt.
A spanyol függetlenségi háború 1814-es lezárása után megszülettek az államközi békék, a harc a gyakorlatban megszűnt, Huéscar vezetőinek határozatát azonban senki nem senki sem írta felül, jogi értelemben a háború nem ért véget. Egy háború ugyanis addig tart, amíg hivatalosan ki nem mondják a végét.
A dokumentum 172 éven át feküdt a városi levéltárban, mígnem Vicente González Villalta újságíró, kutató a városháza iratainak rendezése közben rábukkant. A helyzet formális megoldást igényelt, így a spanyol külügyminisztérium és a dán diplomácia közreműködésével pontosan 172 évvel a hadüzenet után 1981. november 11-én aláírták a békét.
The post Egy város elfelejtette, hogy hadban áll Dániával first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
