„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a kormányrendelet, amely visszamenőleges hatállyal vetett véget az egyes önkormányzatokat sújtó szolidaritási adóval kapcsolatos jogvitáknak,
a joggal való visszaélés klasszikus esete.
Az alkotmányjogász szerint „ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk”. Ez történik most, csak itt nem egy focimeccsről van szó, hanem a főváros fizetőképességéről, rengeteg ember munkahelyéről, a közszolgáltatásokról. Tehát ez nem egyszerűen egy absztrakt jogállamisági probléma, hanem nagyon is húsba vágó, a munkavállalókat, a budapesti polgárokat, a budapesti szolgáltatások igénybe vevőit érintő kérdés – magyarázta.
„Van egy jog, amit nem arra használunk, amire az szolgálna” – utalt a háborús veszélyhelyzeti jogrendre, amire hivatkozva a kormány meghozta a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos rendeletét. „Mi köze az orosz-ukrán háborúnak a főváros és a kormány között zajló jogvitához?” – tette fel a költői kérdést.
Ezért lehet jó a kormánynak a rendkívüli jogrend
Ebben a helyzetben a kormány lényegében bármilyen szabályt megalkothat gyakorlatilag fél perc alatt. Semmiféle kötöttség nincs.
Már számtalan példa volt arra, hogy olyan dolgot szabályoztak veszélyhelyzeti rendeletben, aminek az égvilágon semmi köze nincsen az ukrajnai háborúhoz” – jelentette ki Kádár András Kristóf, aki legutóbbi példaként a Szőlő utcai botrányt említette, amikor Tuzson Bence igazságügyi minisztert felhatalmazták arra, hogy betekintsen a büntető iratokba, és az alapján tájékoztassa a közvéleményt.
A veszélyhelyzeti rendeleti kormányzással már hat éve él a kormány: először a koronavírus-járványra, majd az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.
„Nyilván a Covid-járvány idején, főleg az első időszakban, lehetett amellett érvelni, hogy valódi veszélyhelyzet áll fenn,
most azonban kérdés, hogy mi indokolja a veszélyhelyzet fenntartását, mert sehol máshol Európában nincs hasonló jogrend érvényben
– jelentette ki a Helsinki Bizottság társelnöke.
Felmerül a kérdés, hogy a kétharmados többség birtokában mi szüksége van a kormánynak a rendeleti kormányzásra, amikor bármit tudnának szabályozni a parlamenti többségükkel is. „Időt, vitát tudnak spórolni” – sorolta a legfőbb érveket Kádár András. „A Szőlő utca a példa arra, hogy gyakorlatilag egy óra alatt lehet rendeletet alkotni, és azt kihirdetni. Továbbá mindenfajta konzultációt, vitát, parlamenti nyilvánosságot is kiiktat, és még az esetleges párton belüli ellenérveknek sincs terük” – tette hozzá az alkotmányjogász.
Az Ügyvédkör szerint ez nyílt beavatkozás az igazságszoltatás működésébe
Az Ügyvédkör elnöke szerint is ezer sebből vérzik kormányrendelet.
A rendelet veszélyes precedens értékű. Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak
– hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt, aki a legsúlyosabbnak azt tartja, hogy a rendelet visszamenőleg avatkozik be a folyamatban lévő bírósági eljárásokba.
Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe
– kommentálta lapunknak az ügyvéd.
Mivel az általunk megkérdezett jogászok szerint a rendelet egyértelműen alaptörvény-ellenes, kérdés, hogy mi lesz a sorsa azoknak a bírósági eljárásoknak, amiket a rendelet visszamenőlegesen megszüntetne.
„Egy bíróság, hogyha olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amely alkotmányellenes – márpedig ez teljesen nyilvánvalóan az –, akkor felfüggesztheti a pert, és az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Megteheti azt akár a saját kezdeményezésére is, de ugyanezt a főváros is indítványozhatja” – mondta Kádár András Kristóf, aki szerint még a kizárólag a kormánypártok szavazataival megválasztott tagokból álló Alkotmánybíróságnak is nagyon nehéz dolga lenne, hogy alkotmányosnak találja ezt a jogszabályt.
Karácsony az Európai Bizottsághoz fordul
„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester, aki később azt is közölte, hogy mivel a bírósági döntések utólagos kormányzati felülírása sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, ezért az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul, kérve, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.
A fővárosi önkormányzatnak a kormányrendelet melléklete szerint a 2023-as évre vonatkozóan 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első részletét – 11,7 milliárdot – már el is szedtek a fővárostól.
The post Mintha meccs közben a vesztésre álló csapat lefújná a meccset azzal, hogy „mi győztünk” – sokkolta a jogászokat a kormány veszélyhelyzeti rendelete first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
