Megdöbbentő mértékben zsugorodik a magyar vállalatfelvásárlási (angolul M&A – mergers and acquisitions) piac.
- 2023-ban 10,4 milliárd euró volt a piacméret,
- 2024-ben már csak 2,5 milliárd eurós összértéket mértek,
- 2025-ben pedig már csak 1,2 milliárd eurónyi üzlet köttetett
– idézi a portál az EMIS-CMS Emerging Europe M&A Report 2025/26 című jelentését.
Pedig a tranzakciók száma még gyarapodott is, a jelentés tavaly 74 tranzakció adatainak az összesítésével számolt, de a piac összeszűkülése így is szembetűnő. Az, hogy ez az érték kisebb, mint a lengyel (13,8 milliárd euró) vagy a cseh (8,6 milliárd euró), illetve a román (2,5 milliárd euró) érték, nem olyan meglepő, de azért
az, hogy tavaly már a szerb (1,7 milliárd euró), a szlovák (1,5 milliárd euró), sőt még a bosznia-hercegovinai (1,4 milliárd euró) vállalatfelvásárlási piac is nagyobb volt a magyarnál, már figyelmeztető jel lehet.
Igaz, a nemzetközi befektetők által eddig eléggé elkerült Bosznia-Hercegovinában valójában egyetlen hatalmas tranzakció miatt lett ilyen magas az érték, egy kanadai nyersanyagcég vásárolt be az országban. A legtöbb balkáni piacnál (ilyen az albán, bolgár, horvát, szlovén, észak-macedón, montenegrói szektor) azért nagyobb és pezsgőbb volt a magyar ágazat.
A régióban 1568 dealt összesítettek a riport készítői, ezek összértéke 36,6 milliárd euró volt.
A kormány is elriasztja a külföldi felvásárlókat
A Telex összesítése szerint 2025-ben a hét legnagyobb vállalatfelvásárlásból öt esetében magyar illetőségű volt a vevő. A tranzakciókban a Mol Nyrt. mellett ismert NER-közeli szereplők, Tiborcz István, Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez köthető vevők bukkannak fel.
A portál értékelése szerint, ha ennyire megcsappan a külföldiek érdeklődése, az mindenképpen valamilyen problémát, perspektívahiányt jelez.
A piac összezsugorodását nézve nem mellékes körülmény, hogy a magyar GDP három éve stagnál. A magyar munkaképes korú lakosság létszáma csökken, és immár apad az aktívak létszáma. A termelékenység pedig minimálisan javul csak, nagyjából évi 1 százalékkal.
A folyamatban szerepet játszhat a magyar kormány is, amely
különadókkal sújtotta vagy negatív üzenetekkel támadta a külföldi befektetőket, vagy egyszerűen adminisztratív eszközökkel megakadályozott egy-egy vásárlást.
Erre példa az Alföldi Tej és görög befektetőjének az esete.
A piacon azt mondják, hogy akár más vásárlási szándék is piros lámpát kaphat. Az egyik legnagyobb magyar konzervgyárat, a Global Green Europe-ot 25 millió euróért indiai vevő vásárolná meg, ám lapértesülések szerint az állami engedélyek még nem érkeztek meg teljeskörűen.
The post Óriási mértékben ejtik Magyarországot a külföldi befektetők, friss kutatás érkezett first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
