Hiába döntené el és zárná le a kormány egy kedd este meghozott veszélyhelyzeti kormányrendelettel a bíróságon futó pereit a szolidaritási adóval kapcsolatban, a Kúria és az illetékes bíróságok is a sarkukra álltak.
„A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk” – írta a 24.hu-nak a Kúria, amikor Varga Zs. András Kúria-elnökhöz fordultunk, hogy miként látja a bírósági eljárások megszüntetését kimondó kormányrendeletet. Lapunknak írt válaszában a legmagasabb szintű bírói fórum úgy fogalmazott:
az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
Mint megjegyezték: a Kúriának sajtóérdeklődés alapján nem, kizárólag az elé kerülő konkrét jogorvoslati ügyekben van hatásköre eljárni és jogi álláspontot kialakítani.
Ez azt jelenti, hogy a kormánykritikussággal nem vádolható Kúria is osztja azoknak az alkotmányjogászoknak és ügyvédeknek az álláspontját, akik szerint a kormányrendelet alkotmánysértő, ugyanis a kabinet alacsonyabb szintű jogszabállyal (vagyis nem törvénnyel, hanem kormányrendelettel) avatkozott bele bírósági ügyekbe, ráadásul visszamenőleges hatállyal.
Az alsóbb bírói szinteken is így látják a helyzetet az illetékes bíróságok: a Budapest Környéki Bíróság és a Fővárosi Törvényszék is úgy döntött, hogy a kormányrendelettel ellentétben nem szüntetik meg az előttük zajló pert, amelyben a kormányzat az alperes. Mindkét bíróság – egymástól függetlenül – alaptörvény-ellenesnek nevezte a jogszabályt, és fittyet hányva a kormányrendeletre, folytatják az eljárást, amelyet a szigetszentmiklósi, illetve a fővárosi önkormányzat indított a kormány ellen.
A Magyar Bírói Egyesület lapunk kérdésére annyit jegyzett meg: ezek folyamatban lévő ügyek, és a folyamatban lévő ügyekben az ügy ura a bíró.
Vagyis csakis a tárgyaló bírón múlik, hogy milyen döntést fog hozni, hogyan folytatódik az ügy
– erősítették meg a bírói döntéseket.
Megkerestük az Országos Bírói Tanács elnökét, Pecsenye Csabát, aki azt közölte, hogy kizárólag az igazságszolgáltatást érintő jogszabályok tervezetét véleményezheti, a kihirdetett jogszabályok megfelelőségével kapcsolatos megállapításokat nem tehet.
„A vonatkozó jogszabályok értelmezése az adott ügyben eljáró bíró vagy bírói tanács feladata, mint ahogy az egyes eljárási cselekmények meghatározása is” – jelentette ki.
Egy lapunknak nyilatkozó törvényszéki bíró gyalázatosnak nevezte a kormányrendeletet, és hasonló a véleménye, mint amit Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke előző nap kifejtett lapunknak, vagyis ez a joggal való visszaélés tipikus esete.
„Nem ez az első hasonló kormányzati lépés, és nem is a legdurvább. Itt tulajdonképpen a folyó közigazgatási eljárásokban zárják ki a bírósági jogorvoslati jogot. De nem tudom, emlékszik-e a 2011-es úgynevezett semmisségi törvényre, amikor a 2006-os zavargásokkal kapcsolatos jogerős ítéleteteket semmisítettek meg jogszabály útján. Ez valami egészen példátlan és jogtipró, a hatalmi ágak szétválasztását és a jogállami működést alapjaiban tagadó kormányzati beavatkozás volt” – húzott párhuzamot a mostani esettel a neve elhallgatását kérő bíró.
Mint megírtuk, a kormány az ukrajnai háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kiadott kormányrendelettel hozná ki győztesnek magát a bíróságok előtt az önkormányzatokkal vívott jogi harcában, amely a szolidaritási adónak nevezett sarc jogszerűségéről szól.
The post Szembemegy a kormánnyal a Kúria a veszélyhelyzeti kormányrendelet miatt first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
