Nehéz jósolni vagy fogadást kötni arra, hogy ki az esélyesebb a Győr nagy részét magában foglaló 1-es választókerületben. Az észak-dunántúli megyeszékhely politikai folyamatai ugyanis országos minták alapján bajosan ítélhetők meg. Országgyűlési választáson 2006-ban győzött itt legutóbb nem fideszes politikus. Akkor az a Balogh József jutott a még 3-as számúnak nevezett kerületben mandátumhoz, aki 1994 óta MSZP-s színekben volt a város polgármestere, és már a 2002-es parlamenti választáson is nyert. A 2006-os önkormányzati választáson viszont nem indult, utódjelöltje, Kun András pedig vereséget szenvedett a város közéletének máig megkerülhetetlen szereplőjétől, Borkai Zsolttól.
2010-től mostanáig a Fidesz vitte a két győri parlamenti mandátumot, és bár a polgármesteri címet 18 év után elveszítette, a 2024-es önkormányzati választáson is a tizenöt egyéni mandátumból tizennégyet megnyert, amivel a kormánypártnak meggyőző többsége van a botrányoktól hangos közgyűlésben Pintér Bence polgármester csapatával szemben.
Ügyekből és bukásokból az előző években sem volt hiány, ezek pedig
esélyt kínáltak és kínálnak a mindenkori ellenzéknek, amelyet helyben ma egyértelműen a polgármester dominál, és nem a parlamenti mandátumért harcba induló Tisza-jelöltek.
Alább erre a viszonyrendszerre is kitérünk.
Borkai botránya is kevés volt az ellenzéki áttöréshez
2019-ben Borkai szexbotránya az országos politikai térképre is rátette Győrt, amitől sokan a helyi ellenzék megerősödését várták. Ám miközben a Fidesz kihívói Budapesten és több megyeszékhelyen nyerni vagy legalább láthatóan javítani tudtak ekkor, Győrben ez elmaradt. Szűk különbséggel, de Borkai a jachton készült fotók ellenére is győzőtt, és a Fidesz közgyűlési többsége is szilárd maradt. A korábban az esélytelenek nyugalmával induló összellenzéki polgármesterjelölt, a DK-s Glázer Tímea nem tudta kihasználni a feldobott ziccert.
De valószínűleg nagyobb gondok is voltak, mint a jelölt személye, ugyanis amikor Borkai a választás után rögvest lemondani kényszerült, az időközi polgármester-választáson elinduló MSZP-s Pollreisz Balázs megszorongatni sem tudta az 56,14 százalékkal fölényesen nyerő fideszes Dézsi Csaba Andrást. A gondok abból eredtek, hogy Fidesz kihívói mögött nemigen tudott fenntartható összefogás szerveződni. A 2019-es választáson, majd a 2020-as időközin elszenvedett ellenzéki kudarc egyik oka az volt, hogy
az inkább jobbra húzó városban a jobboldali, de Borkai botrányai miatt kiábrándult szavazókat nem igazán tudták megszólítani,
de még azon jobbosok megtartása sem ment, akik elvileg részei voltak az összefogásnak: 2019-ben a Jobbik politikusai árulták el az ellenzéki koalíciót (ennek a hátterét részletesen feldolgoztuk.)
A 2022-es fiaskóban is közrejátszhatott, hogy ami korábban helyi specialitás volt, országos tendenciává szélesedett: hiába az ellenzék jobboldali miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter, a jobbra nyitott Fidesz-szavazókat nem tudták átcsábítani. 2021-ben az ellenzéki előválasztást két DK-s jelölt nyerte Győrben, a választást azonban simán elbukták a regnáló fideszes képviselőkkel szemben.
A városiasabb körzetben az országos átlag alatt a Fidesz
Az 1-es választókerület Győr területének nagyobbik részét lefedi, klasszikus nagyvárosi körzet. Egyéni képviselője 2014 óta Simon Róbert Balázs, aki 2006-tól Borkai mellett alpolgármester volt, és mindhárom parlamenti választásán 50 százalék körüli eredménnyel győzött. Ez 2014-ben jobb eredmény volt annál, mint amit a Fidesz országosan elért, 2018-ban hasonló, 2022-ben viszont Simon teljesítménye már elmaradt az országosan 54 százalékon végző kormánypárt eredményétől.
Simon a tevékenysége alapján
nem mondható színes egyéniségnek.
Szemben az olimpiai bajnokként, majd sportvezetőként ismertebb, aztán különböző ügyek révén országosan is elhíresült (a jachtos botrány miatt egyenesen hírhedtté váló) elődjével, a 2010 és 2014 között a városvezetés mellett országgyűlési képviselő Borkaival, ő sem pozitív, sem negatív módon nem vétette észre magát. A parlamentben sem voltak emlékezetes felszólalásai. „Amióta országgyűlési képviselő, gyakorlatilag láthatatlan. Gombnyomkodó droid lett” – mondta róla 2021-ben Jenei Ferenc, az LMP korábbi győri elnöke, jelenleg az ellenzéki városvezetés mögött álló Tiszta Szívvel a Városért egyesület (TSZV) vezetője, polgármesteri főbiztos.
Ugyanakkor amíg a Simon Róbert Balázsnál jóval feltűnőbb, karakteresebb egyéniségnek tekinthető Borkai és Dézsi egyaránt megbukott polgármeserként, a Simon-féle „nyugodt erő” botrányok nélkül hozta az eredményt. Egyetlen, igaz annál kellemetlenebb bűnügy történt a környezetében: korábbi titkárát, a hitoktatói végzettségű, az önkormányzat kulturális bizottságában is dolgozó Sz. Balázst 2021 júniusában két és fél év börtönre ítélték, mert 63 esetben készített pornográf fotót gyerekekről, valamint 91 ilyen képet találtak még nála. Az eset a kegyelmi ügy és a Szőlő utcai javítóintézetben történtek után valószínűleg nagyobb árnyékot vetett volna Simonra, de a 2022-es kampányban nem rontotta az esélyeit: 50,44 százalékkal fölényesen nyert, az ellenzéki összefogás részéről induló DK-s Jancsó Zitára csak 38, 29 százalék voksolt.
A 2-es körzet pedig eddig még simább ügy volt a Fidesznek.
Győr környéke nehéz terep az ellenzéknek
A Győr délnyugati részéből és az ebben az irányban fekvő városkörnyéki településekből összeálló körzet 1998 óta a jelenlegi kormánypárté. 2010-ig Szakács Imre megyei közgyűlési elnök, azóta pedig – a 2014 és 2019 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkáraként dolgozó – Kara Ákos a képviselő. 32 kistelepülés tartozik ide, köztük Gönyű, Nagyszentjános, Bőny és Mezőörs. Illetve egyebek között Pannonhalma, Écs, Nyúl, Győrújbarát, valamint a bakonyaljai települések Veszprémvarsánytól egészen Bakonyszentlászlóig.
Kara talán még Simonnál is passzívabb volt honatyaként. Bár elrontani itt túl sok mindent nem lehet. Ez az ország legbiztosabb kormánypárti vidékeinek egyike, Kara rendre 55 százalék feletti eredményt ért el.
Legutóbb 1994-ben, a nagy baloldali földcsuszamlás idején nyert itt MSZP-s jelölt.
2022-ben pedig Kara 60,13 százalékkal majdnem duplaannyi szavazatot gyűjtött be, mint az összefogás színeiben induló, 31,37 százalékot kapó Gasztonyi László. Nem véletlen, hogy a NER jelenlegi helyi erős embere, Fekete Dávid önkormányzati frakcióvezető, (a Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos) se a Győr nagyobb részét tartalmazó 1-esben, hanem a hagyományosan sima győzelmet ígérő 2-esben indul.
A körzet hangulatát jól illusztrálja, amit a korábbi győri MSZP-s önkormányzati képviselő, a 2021-es előválasztáson a 2-es körzet jelöltségére pályázó Juhász István mondott. Az ebben a körzetben lakók
azért nem vállalnak már ellenzéki színekben tagságot az ottani szavazókör szavazatszámláló bizottságában, mert a korábbi választások után emiatt a családjuk egyes tagjait különböző vegzálások, inzultusok érték, hátrányba kerültek a munkahelyükön.
Ilyen problémák az 1-es körzetben kevésbé voltak. Ott most a fideszesek a legutóbb kissé alulteljesítő Simon helyett Dézsi Csaba András korábbi alpolgármesterét, Pinnyéd városrész önkormányzati képviselőjét, Szeles Szabolcsot indítják. Fekete pedig Borkai alpolgármestere volt, aki a Dézsi-korszakban háttérbe szorult, és csak a korábbi fideszes polgármester bukása, a Borkai-árvák visszatérése után lett a helyi kormánypárt vezetője.
Borkai visszatérése segített, de nem a Fidesz bukott meg
A 2020-as ellenzéki polgármesterjelölt, a 2024-ben Pintér Bence mögé állt MSZP-s önkormányzati képviselő, Pollreisz Balázs a tavalyelőtti kampányban politikushoz képest nagyon őszinte interjút adott a 24.hu-nak. Melyben elmondta, Pintérék eredeti stratégiája az volt, hogy a Fideszben csalódott jobboldali szavazókat hódítsák meg. „Az első pillanattól kezdve azért húzódott az együttműködési megállapodás, mert akkor még úgy gondolták hogy baloldali pártokkal nem akarnak együttműködni, mivel ők egy jobbra nyitott társaságként határozták meg önmagukat” – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy akkor mégis miért tárgyaltak Pintérék a baloldali pártokkal, Pollreisz így felelt: „Mert megjelent Borkai Zsolt. Bence a tárgyalásokon is elmondta: rájöttek, hogy így már nem tudják elhozni a Fideszből kiábrándult szavazókat, ezért kénytelenek voltak velünk is tárgyalni.”
Valójában tehát (éppúgy, mint 2019-ben) ez a stratégia nem jött be. Pintér semmivel nem kapott több szavazatot, mint az öt évvel korábban 18,6 ezer voksot szerző Glázer Tímea, sőt háromszáz szavazattal kevesebbet szerzett. Hanem a polgármesterjelöltként 27 százalékon végző Borkai lett az, aki képes volt szavazatokat elvinni a Fidesztől. Bejött az, amit a 2024-es önkormányzati választás előtt így fogalmaztam meg: amennyiben Borkai elvisz annyi fideszest, hogy Dézsit megbuktassa, de még nem kap annyi voksot, hogy ő nyerjen, akkor Pintér nevető harmadikként akár be is futhat. Ez történt.
Az ellenzéknek az 1-es körzetben nyilván jóval nagyobb az esélye, mint a 2-esben, de ez is csalóka. Valójában ugyanis
2019-ben csak Borkai, 2024-ben pedig Dézsi bukott meg Győrben, nem pedig a Fidesz, ami továbbra is szilárdan birtokolja a pozícióit.
Hét éve a szexbotrány, tavalyelőtt pedig a Fidesz helyi táborán belüli megosztottság okozta a polgármester bukását, az alapvető erőviszonyok viszont nem rendeződtek át. Kérdés, mennyiben írta felül ezt a Tisza berobbanása a politikai mezőbe?
A Tisza Győrben: sok a kérdés
A Tisza jelenléte, támogatottsága Győrben nehezen felmérhető. Mint azzal foglalkoztunk már, a Tisza az észak-dunántúli megyeszékhelyen is csak szigetekkel van jelen, pártszervezetei nincsenek. A pártelnök, Magyar Péter lapunknak erről azt monda: „Nem pártalapszervezetek fognak hozzájárulni a demokrácia és a jogállam helyreállításához, hanem a magyar emberek közössége, akár a Tisza Szigetek, akár más civil szervezetek”. Hozzátette, „természetesen a jövőben majd lesznek alapszervezetek, de mi nem pártirodákat akarunk, mint a nulla százalékos támogatottsággal rendelkező, levitézlett óellenzéki meg egyéb pártok”.
A Tisza győri jelöltállítása előtti hónapokban több ízben próbáltuk kideríteni, kik formálják a párt helyi politikáját, de csak a technikai dolgokért felelős, szervezéssel megbízott koordinátorokkal tudtunk beszélni, akik nem nyilatkozhattak.
A jelöltállítás során is ugyanazt tapasztaltuk: teljes hírzárlatot, ami szürreális jelenetet is produkált. A 2-es körzet tiszás jelöltségére pályázó (és azt végül el is nyerő) Néher András az előválasztáskor a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház parkolójában pultozott, így nála személyesen is érdeklődtünk, de nem akart válaszolni a kérdéseinkre, sőt azt sem engedte, hogy fotót készítsünk róla a helyszínen, így olvasóinknak be kellett érniük a jelöltjelöltnek és támogatóinak az üres pult körüli árnyékával.
Az 1-es körzetben Diószegi Judit lett a Tisza jelölt, aki korábban a városházán dolgozott, Pintér Bence személyi referenseként. Ebből azt gondolhatnánk, a volt ellenzéki pártok helyi politikusaiból, aktivistáiból összeálló TSZV-csapat és a Tisza Párt közt van egyfajta jó viszony, illetve együttműködés. De ez is csalóka, mivel Pintér köréből jóval fajsúlyosabb emberek pályáztak a jelöltségre. Így Kósa Roland alpolgármester, frakcióvezető, valamint Tóth Péter, aki Pintér kampányfőnöke volt, jelenleg a polgármesteri kabinetet vezeti. Ők azonban még a győri előválasztás háromfős jelöltjelölti csapataiba sem kerültek be. Az is beszédes, hogy amikor Magyar Péter a november 15-i gyűlése után a városházára látogatott, ő és a polgármester nem együtt, hanem külön-külön válaszolt a sajtó kérdéseire.
Az általunk megkérdezett, a városvezetéshez és a régi ellenzékhez közel álló források lényegében egybehangzóan azt mondták:
a Tisza helyi irányítói nem a régi pártok komolyan vehető, jelentősebb embereiből verbuválódtak, hanem javarészt teljesen ismeretlenek.
Annyi biztos, hogy az „óellenzék” helyi politikusainak hozzáállása, autonómiája, nyilatkozattételi hajlandósága ég és föld a Tiszával összevetve. A 2021-es előválasztás, valamint 2022-es és 2024-es kampányok idején sem volt olyan ellenzéki jelölt (Borkaiék csapatát is beleértve), akinek a pártközpont vagy a csúcsvezető előzetes engedélye kellett volna ahhoz, hogy szóba álljon a sajtóval. Győrben viszont a Tisza nevében eddig csak Magyar Péter nyilatkozott a 24.hu-nak – igaz, ő kétszer is.
Ahhoz képest, hogy a NER létrejötte óta uralkodó vélemény ellenzéki körökben, hogy a Fidesz vidéki fölényének egyik oka a kritikus helyi sajtó gyenge jelenléte, a Tisza győri reménybeli politikusai eddig nem törték magukat a független médiában való szereplésért.
Borkai támogatóira is szükség lesz
Ami biztos: ahhoz, hogy a Tisza országosan megszorongassa, illetve beérje a Fideszt,
minimum a nagyvárosi, megyeszékhelyi kerületek oroszlánrészében (így a győri 1-esben is) győznie kell.
Szeles Szabolcsnak ugyanaz az előnye, ami a gyenge pontja: rutinos helyi politikus, 2010 óta önkormányzati képviselő, Dézsi városvezetése idején alpolgármester volt. Van beágyazottsága, de emiatt fogás is jobban kereshető rajta, mint egy új emberen. Szeles az éles vitákban nem annyira jó (Borkai Zsolttal szemben például az Olimpiai Sportparkban csúnyán alulmaradt), de komoly botrány nem fűződik a nevéhez.
Két ügyben került elő közvetve a neve. Az egyik a fakivágás, amit a 24.hu írt meg. Pintér Bence azt állította: a környezetvédelmi osztály tiltakozása ellenére a volt alpolgármester mindössze 11 nap alatt átnyomta egy fakivágás engedélyeztetési eljárását, holott a szakértő nem javasolta az egészséges fák kiválasztását. Szeles lapunknak cáfolta a vádakat. A másik egy Pinnyédet, Szeles önkormányzati választókörzetét érintő javaslat, amit töröltek a napirendről, aztán távozott egy városházi tisztviselő, aki azt a főosztályt vezette a győri városházán, mely a vitatott előterjesztést készítette pinnyédi ingatlanok belterületbe vonásáról. Amennyiben a közgyűlés megszavazza az előterjesztést, a főosztályvezető édesapja jutányos áron jutott volna egy – a belterületbe vonással jócskán felértékelődő – ezer négyzetméteres ingatlanhoz. „Pinnyéd Szeles Szabolcs alpolgármester körzete, ott választották egyéni képviselővé. Bementem hozzá, és megbeszéltem vele, hogy szeretném ezt a pontot levenni a napirendről. Mert úgy gondoltam, hogy a 24.hu-tól kapott információ figyelemre méltó” – válaszolta Dézsi Csaba András a lapunknak adott interjúban. Ám ebben az ügyben Szeles felelőssége konkrétan nem merült fel.
Az 1-es körzetben 2022-ben az összellenzéki jelölt, Jancsó Zita 18,3 ezer voksot kapott, a győztes Simon Róbert Balázs pedig 24,1 ezret, vagyis 5800 szavazat volt a különbség. Jancsó a vereség után így nyilatkozott: „Viszonylag jól szerepeltem azokon a területeken, ahol régen a baloldali jelölt abszolút rosszul szerepelt. Ebben az újonnan kialakuló városrészek játszhattak szerepet, melyek régebben idősebbek által lakott, falusiasabb jellegű területek voltak, mostanra azonban városi fiatalokkal újra benépesültek. Viszont pont azokon a területeken,
a lakótelepeken, ahol eddig a baloldali jelölt volt erős, ott meg pont a Fidesz javára fordult a kocka.
Tehát ha Diószegi győzni akar, el kell vinnie a nagyjából 18-19 ezres ellenzéki bázist az utolsó emberig, és még néhány ezer kiábrándult fideszest. Vagyis a Tisza jelöltjének Győrben egyszerre kell Pintér Bencének és Borkai Zsoltnak lennie, mindkettő híveit maga mellé állítani.
Most se Pintér, se Borkai nem vesz részt a választáson. Még tavaly júniusban érdeklődtünk Borkainál, vállal-e szerepet a kampányban. „Nem indulunk a 2026-os parlamenti választáson. A Tisza Párttal nincs kapcsolatom, nem kerestem őket, ahogy más pártokat sem” – mondta el akkor a 24.hu-nak. A Tisza sem tett gesztusokat Borkai felé. A 2024-es kampányban Magyar Péter Győrben a Borkai-korszak audis földmutyijait emlegette, egy mostani, Diószegivel beszélgető videóban pedig a Tisza elnöke leelvtársazta az olimpiai bajnokot.
A tiszás jelöltnek úgy kell az ellenzéki tábort felsorakoztatni, hogy a DK – éppúgy, mint tavalyelőtt – külön indul. Az 1-es körzetben Komáromszky Attila, a helyi szervezet ügyvezető alelnöke a jelölt. S mivel 2024-ben sikerült a városvezetésért zajló harcban Glázer Tímeának több mint kétezer szavazatot, a voksok 3,45 százalékát elvinnie Pintér Bencétől, itt sem lehetetlen, hogy a parlamenti bejutásért küzdő DK jelöltje néhány százalékot lecsíp az ellenzéki szavazótáborból.
Igaz, a Mi Hazánk jelöltje, az 1-es körzetben próbálkozó villanyszerelő, Koródi István is begyűjtött polgármesterjelöltként majdnem 1800 voksot, a szavazatok 3 százalékát. Tehát a két, az Országházban maradásra gyúró kis párt eredménye egy kiélezett Fidesz-Tisza küzdelemben akár perdöntőnek is bizonyulhat.
The post A Tisza-jelöltnek a botrányoktól hangos Győrben egyszerre kell Pintér Bencének és Borkai Zsoltnak lennie first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
