Nem sokan tudják, milyen érzés, mikor Mácsai Pál mogyoróval hajigálja őket egy asztal mögül, de Emilia Clarke igen.

Bár fővárosunk sok külföldi filmben alakította önmagát, Budapest nem egy produkcióban szolgált már orosz városok kaszkadőrjeként. Teljesen megszokott, hogy évente kölcsönveszi a várost egy-két, vagy épp több forgatás, és világsztárok látogatnak ide, hogy a legújabb filmjeiken dolgozzanak – ilyenkor pedig lelkendezve be is számolunk róla, ha megfordulnak egy üzletben vagy egy népszerű látványosságnál. Így volt ez 2025-ben is, amikor Clarke-ot és Haley Lu Richardsont több helyen is kiszúrták a fővárosiak, azonban akkor még kevés részlet derült ki arról, egészen pontosan mit is forgatnak.

Megnéztük a két színésznő főszereplével elkészült Ponies sorozatot, és pár kérdést is feltehettünk nekik egy rövid beszélgetés keretében, többek közt arról, milyen volt a Budapesten töltött idő, mi jelentette számukra a legnagyobb kihívást, és nem utolsó sorban: milyen volt együtt dolgozni a sorozatban mellékszereplőként feltűnő Mácsaival.

A falnak is füle van

Clarke karaktere, a visszafogott és komoly Bea, és a Richardson által alakított nagyszájú, harsány Twila egy moszkvai piacon botlanak egymásba. Mindketten az amerikai nagykövetség titkárnői, az életüket pedig összeköti egy lényeges közös szál: férjeik, Chris és Tom az amerikai titkosszolgálat emberei. A két nő barátságát az fűzi igazán szorosra, amikor a CIA moszkvai fejese, Dane Walter (Adrian Lester) közli velük, hogy a férjeik életüket vesztették egy tragikus repülőgép-katasztrófában – vagyis ők civilként ennyit tudhatnak.

Twila és Bea nem elégszik meg a fedősztorival, és az igazság megismerése iránti eltökéltségből csatlakoznak a titkosszolgálathoz. A két képzetlen, amatőr ügynök fokozatosan egyre forróbb helyzetekben találja magát, miközben megpróbálnak magabiztosan navigálni a Szovjetunió hidegháborús, rejtett csataterén, ahol bármi megtörténhet, és bárkit, bárhol lehallgathatnak.

Clarke neve hallatán bizonyára sokaknak a Trónok harca fehér hajú Khaleesije, Daenerys Targaryen ugrik be először; a színésznő sokszínűsége messze meghaladja a 2010-es évek legnagyobb hatású fantasy sorozatában nyújtott alakítását – amit a Poniesban ismét bizonyít. Richardson karrierje a Fehér Lótusz második évadában való szereplése után emelkedett új szintre, amivel kitört az addig nem túl emlékezetes tiniszerepek fogságából. A Poniesban alakított karaktereik tökéletesen ellentétesek, és ennek köszönhetően kiegyensúlyozzák egymást – ebben lehet szerepe annak is, hogy a két színész egyébként a magánéletben is szoros barátságot ápol.

Bár a sorozat díszlete néhol túl tiszta és nem elég lepukkant, így alkalmanként kissé amerikanizáltnak hat a környezet, a legtöbb helyen autentikusan visszaadja a korszak stílusát és divatjait. Az egyik szereplő, az ukrán Petro Ninovskyi által alakított Sasha panellakása tulajdonképpen bármelyik magyar nagymama otthona is lehetne. A megsárgított képi világ, az egyforma színű fabútorok és a végtelen padlószőnyegek jól hozzák a hetvenes évek hangulatát.

Mindenképp külön említést érdemel a sorozatban játszó Artjom Gilz, aki hátborzongatóan jól alakítja a teljesen pszichopata KGB-ügynököt, Andrejt, akitől még a néző gyomra is összeszorul, ha feltűnik egy jelenetben. Érdekesség, hogy az orosz színész tényleg a Szovjetunióban született 1987-ben, így a korai gyerekkorában még személyesen kaphatott egy kóstolót annak a világnak az atmoszférájából.

A Ponies izgalmas, a történet csavaros, és igazán jó választás lehet azoknak, akik szeretik a kémtörténeteket. A feszült jelenetek közt találunk némi humoros feloldozást is, ami bár bizonyos esetekben kissé komolytalanná is teszi az amúgy szorongással átitatott helyzeteket, ez mégsem rontja el az élményt. A sorozat január vége óta fut a Sky Showtime kínálatában, hetente új résszel.

Budapest, Balaton, és egy szigorú színész

Egy olyan posztkommunista ország lakosaként, mint Magyarország, cseppet sem meglepő, hogy az egykori keleti blokk városait könnyű autentikus díszletnek használni Oroszország filmes megjelenítéséhez. Erre Clarke és Richardson is kitért a beszélgetésünk alatt, ahol elismerve konstatálták, hogy milyen hatásosan átváltoztatták a budapesti utcákat a díszlet felelősei a cirill betűs táblákkal és orosz autókkal. A szabadnapjaikon több közös programot is szerveztek a fővárosban: ellátogattak például az Operaházba, megnéztek egy balettpróbát, hajóztak a Dunán és a magyar konyhába is belekóstoltak. Viszont nemcsak Budapestet nézték meg, amíg hazánkban tartózkodtak.

A szereplőgárdával lementünk a Balatonra és kibéreltünk egy házat az egyik hosszú hétvégén, csodás volt, jól éreztük magunkat

– mondta Clarke.

A produkción több magyar stábtag dolgozott, és számos hazai színésznek jutott mellékszerep. A legtöbbet közülük az Ivannát alakító, már az első jelenetekben felbukkanó Walters Liliből és Mácsaiból láthatjuk, aki Emile, a szigorú titkos ügynök bőrébe bújt a kémtörténetben. A színésznek kifejezetten sok közös jelenete van Bea-vel, Clarke karakterével – többek közt az említett mogyoródobálós is, ahol Emile ezzel adja Bea tudtára, hogy nem elég jó az orosz kiejtése –, a színésznő pedig csak szuperlatívuszokban tudott róla beszélni.

Rengeteget dolgoztunk együtt a forgatáson. Hihetetlenül, csodálatosan, őrülten karizmatikus ember

– jellemezte a színésznő Mácsait.

A két színésznő ezután nevetve idézte fel lapunknak, milyen volt először szembesülni a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész komolyságával a forgatáson.

Szokás szerint végighülyéskedtük a forgatást, néhány jelenetet újra is kellett venni, és akkor ránéztünk, ő meg csak… [komoly arccal néz a kamerába] Annyira parázsló tekintete van! Odasúgtuk egymásnak, hogy »Úristen, ő egy hús-vér színész hozzánk képest”.

Clarke karaktere, Bea a történet szerint folyékonyan beszél oroszul. A színésznő elárulta, hogy ténylegesen meg kellett tanulnia a nyelvet, ami a legnagyobb kihívást jelentette számára az egész forgatáson. A felvételek közt is a nyelvtudását csiszolgatta, hogy kellően felkészült legyen az orosz nyelvű jelenetekhez, amikhez képest az angol szöveget pofon egyszerűnek érezte megtanulni.

Richardsonnak ehhez képest sokkal személyesebb jellegű kihívásokkal kellett szembenéznie a sorozatnak köszönhetően. Az ő szavait idézve: Twilát eljátszani élete egyik legkatartikusabb élménye volt, ami pár lelki sebet is begyógyított.

Van az a jelenet a sorozat legelején, ahol én és a férjem veszekszünk. Konkrétan zokogtam a szünetekben, mikor azon dolgoztunk. Nem megyek bele a részletekbe, de szükségem volt rá, hogy kimondjam azokat a szavakat, amikkel a karakterem visszavág egy olyan férfinak, akivel kölcsönösen megvetik egymást. Az egész jelenet nagyon szomorú, de Twila nem hunyászkodik meg, és kiáll magáért. Ez lelkileg nagyon megérintett

– emlékezett vissza.

The post Emilia Clarke és Haley Lu Richardson a 24.hu-nak: Mácsai Pál egy hús-vér színész hozzánk képest first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu